Seite - 128 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

128 E szép fekvésú kózségtól éjszaknyugatra esik a szintén tót Hármas-Patak. A Réz rengetege ezt úgy körulöleli, hogy szétszórt lakóházait csak akkor látja az ember, mikor ajtaik elótt áll. Ejszakra van innen Halmosd kôzség egy szomszédos gyönyörii völgyben, melyen a pisztráng-termó Halmosd patak fut végig. Ettól keletre egy másik völgyben Gyümolcsényes falu rejtözködött el. A Réz éjszaki végnyúlványának szerteszórt ágazatai között, szép hegvi tájak erdós kôrnyezetében csupa apró faluk feküsznek ; ezek kozúl Jaáz a határában levó tóról nevezetes, melynek kénes vizét a nép gyógyfürdóúl használja. Tusza kôzség határában ered a Berettyó, mely alább Magyar- Valkó várának romba dôlt, mohával befedett falai alatt fut el. Itt a kôzépkori vár romjai 422 méter magasságban, festöi környezetben ma is láthatók. A valkói vár uradalma nagy kiterjedésú birtok volt, melyhez a Réz-aljai kôzségek egész sora tartozott. A valkói vár a kórúlotte elterjedó erdóségekkel együtt a Bánffy család ósi birtoka. A vár egykori ura a lázadásairól ismeretes Kopasz nádor volt, a ki a XIII—XIV. század fordúlóján tôrténelmi nevet szerzett Valkónak. Mikor aztán a nádor Róbert Károly eilen fóllázadt, a király bívei Valkót elvették családjától. A török háborúk idején 1665-ben a váradi pasa csapatai bevették s teljesen lerombolták. Magyar-Valkótól éjszaknyugatra, a Berettyó jobb partján fekszik Pagos, magyar lakosságú kôzség a Bánffyak lakatlan kastélyával s régi templommal. A Berettyó vôlgyében legnagyobb s egyik legrégibb kôzség Szilágy-Nagy/a/u rendezett ház-soraival, széles útczáival, újabban épúlt szép református templo- mával. A kózségtól keletre egykor kolostor tmelkedett, melynek romjai ma is láthatók. Ez a kolostor már a XIII. században fónnállott. A Berettyó a kôzség éjszaki felét mossa s partján emelkednck a Bánffyak kastélyai szép parkokkal. Nagyfalutól délkeletre, a Lapis erdó mellett emelkednek a hires hun- halmok, azok a hatalmas sirdombok, melyek kozúl egy párt Ptilszky Ferencz fölbontatott, s belölük hun-avar kori csattok, ló-szerszámdíszítések és fibulák kerúltek fölszinre. Odább a vasút a Berettyó alsó vôlgyébe kanyarodik, hol elöször Zoványt, e megye és messze vidék egyik legrendezettebb magyar kiskôzségét érintjük. A falutól éjszakra, a vasút-állomástól félórányi távolságra van a zoványi-jürdo nói bajokban nagy hatású timsós, kénes vizével. A vonat Zoványt elhagyva a Berettyô-vôlgyben még Ipp magyar köz- séget érinti s aztán a porczi „Nyakon" áthaladva Biharmegyébe robog át.