Seite - 129 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

A szilâgysàgi vasût fô vonala Sarmasâg alatt a Zilah patak vôlgyébe fordûl be s azon megy fôl egészen Zilahig. Az éjszakkeletre elmaradô dombos vidék szuk vôlgyeinek helységei kôzûl megemlitjûk Kusalyt (régi nevén Kusalkô), a hol Ilosvai Selymes Péter régi kôltônk 1570-ben „Ptolomeus kiràlynak historiâja" czimû mûvét irta. E kôzség volt a fô birtoka a kusalyi Jakcsoknak, hazânk egyik igen régi csalâdjânak. Vâruk a néphagyomâny szerint a Kusaly nyugati oldalân emelkedô Vârhegy-tetôn âllt, mely alatt egy Zilah. fensikon van a reformâtusok érdekes, még a XV. szâzad elején épûlt templonia. Ugyanazon a fensikon klastromuk volt egykor a klarisszâknak. Délre van Magyar-Goroszlô, mely régebben a Zilah patak vôlgyében fekûdt, de 1601 utân, a mikor Bâsta Székely Môzest itt megverte s a kôzséget szétromboltatta, a lakossàg beljebb kôltôzôtt, a falu mai helyére, ebbe a mellék- vôlgybe. Odâbb a Zilah vôlgyében, Haraklânyon tùl a vasût érezhetôleg emelkedve halad Zilah felé, melybôl az âllomâson még alig lâtszik valami. A varos zômét eltakarja a Deàk-domb, a Meszesnek egy harânt nyiilvânya. Ziia/m'A a Névtelen Jegyzô azt jegyzi fôl, hogy Tuhutum idâig hatolva, nagy âldomâst ivott annak ôrômére, hogy Szabolcscsal és Tassai az uj orszàg M. 17