Seite - 134 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

134 a XV. szàzadban épûlt; a csûesives épitészet mär teljes kifejlôdésében lâthatô rajta, s egyetlen a megyében, melynek fô tornyân kivûl négy fiöktornya is van. A templom mennyezetét érdekes régi, bibliai târgyii festmények ékesitik. Itt volt a tôrténelmi nevezetességû Cserey csalâd ôsi birtoka s a Cserey-féle hires kônyvtâr, melyet az 1848/49-diki hâborûs idôk megsemmisitettek. A bibliotheka-épûlet (ma is igy nevezik) most magtârûl szolgâl. Kraszna gyönyörü völgyben fekszik. Sok gyümölcsöt termeszt. Hires âllatvàsârai vannak. Innen déli irànyban megyünk föl a Kraszna vôlgyén, kitunô àllami üton, a mint hogy Szilâgymegye ûtjai âltalâban igen jök. A folyö partjain sôtétzôld levelû égerfâk, egész fûzes-erdôk diszlenek. A Kraszna-völgyet hatalmas vizvâlasztô zâija el az Olâhpatak vôlgyétôl, a melyben fekszik: Pecsely, Alsô-, Fels'ô-Bân és Fels'à-Szék. Ha titunkat tovâbb folytatjuk, a Meszes-tetôre érûnk. Onnan leereszkedve a megye hatârâtôl mintegy mâsfél kilométer tâvolsâgra balröl egy uttorkolatot talàlunk. Ez az ût Szilàgymegyének a Meszesen ttil fekvô részébe vezet, melyet a megyék kikerekitésekor a szoros értelemben vett Erdélybôl csatoltak a Szilâgysâghoz. Térjûnk erre az ûtra, mely hatalmas erdôségek fôlségesen szép lombsâtora alatt kanyarog ât a Meszes ormân. Ez a rész a Meszes déli lejtôjén, az Egregy folyö és Almds patak vôlgyén, a Limes Dacicuson belûl, a régi Daciâban terul el, telve römai emlékekkel. Erdôben gazdag vidék, földje azonban, kivéve az Egregy és Almas keskeny sikjait, inkâbb szegény. Eghajlata is zordonabb, mint a megye tôbbi részeié. Sokszor megesik tavasz felé, hogy a ki innen szànuton indûl Zilah irànyàban, a Meszestetön tûl màr poros ûtra bukkan. Lakossàga legnagyobb részt olâh ; magyar csak elszörtan talâlkozik. Magyarok legnagyobb szâmban élnek Ordôgkûton és Vârmez'ôn. Tihön alûl az Almas elhagyja a hegyeket s vele együtt mi is a Szamos szép vôlgyébe érkezûnk s a hol a Szamos az Egregyet is fôlveszi, a torko- lattal és a Râkôezy-hegygyel szemkôzt ott àll Zsibô a bârô Wesselényiek XVIII. szâzadi kastélyâval. Zsibô a nagy Wesselényi Miklösnak szülöföldje, porainak nyugvöhelye. A Wesselényiek itteni szereplése révén kôzéletûnknek, irodalmi mozgalmainknak szamos emléke fûzôdik a zsibôi kastélyhoz. Tôrténe- tünkben is nevezetes események emlékei jegyezvék föl Zsiböröl ; itt vesztett csatât a csâszâri hadsereg ellenében II. Râkôczy Ferencz 1705-ben s itt rakta le a fegyvert a honvédség utolsö esapata 1849-ben.