Seite - 138 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

138 ereszkednek le 1200 méter magasságig. Mindez többnyire öserdö, melynek belsejében csak olykor fordiil meg egy-egy erdökerulö, vagy pásztorember is ; járt útja kevés van s az is csak lovasok vagy gyalogok számára az egymástól messze fekvó pásztorkunyhók között. Ejszakon és éjszaknyugaton, hol a Jád vôlgyében több fúrészmalom és iparvasút is van, az erdók már megritkúltak ; s ép így keleten a topánfalvi járásban is, a hol az ú. n. mócz-oláh lakosságnak, mondhatni, egyedûli keresetforrása a paraszt fa-ipar : a deszka-, zsindely-, cseber-, abroncs- és szitakércg-készités. Ligetek, völgyek és patakmedrek magasra emelkedô fái között a pompás Telekia speciosa díszlik illatos virágaival. Legnagyobb nevezetességei a Bihar- hegységnek nagyszámú barlangjai, valamint számos és rcmek vizesései. Az egész hcgységben, de különösen a nyugati lejtón, Rézbánya és Vaskóh vidékén fordúlnak elö ércztelepek is, arany- és ezüsttartalmúak, valamint réz és ólom, vas és magnetit. A bányászatot Rézbányán a kincstár szakszerûen folytatja. Számos ásvány fordúl itt elö s több, cgyedûl a Biharban található faj (szájbélyit, biharit), valamint számos érdekes kovúlet. Kevéssé értékesítik e hegységnek állatokban való gazdagságát. Vad- állatainak királya, a medve, alig háborgatva éli itt világát; hajtó-vadászatokat csak az utóbbi években rendeztek, pedig medvén és farkason kivúl rókát, vad- disznót, borzot, vadmacskát és számos ritka szárnyast, sasokat, császármadarat, stb. találhat itt a vadász, s igen,érdekes, hogy még a gerincz kôrnyékén levó tócsákat is látogatják voniilás alkalmával a vadkacsák, vadludak és más vizi madarak. A pásztorok, aránylag kevés vadat pusztítanak el, bár a farkasokkal néha elég bajuk van. A havasi, szinte jéghideg patakokban a pisztráng dúsan tenyészik. A szarvast ellenben a kôrnyékbeli orvvadászok már régen kipusztí- tották az egész Bihar-hegységból. Némely barlang éló állatvilágában több sajátos fajú vak bogarat és egyéb rovart fedeztek föl. A hegység éjszaki részét a Sebes-Körös völgye szegélyezi, melyen az országút és egyszersmind a nagyvárad—kolozsvári fó vasútvonal halad. A völgy nyugati része még elég tágas és egy pár nagyobb magyar kôzség is van benne, ú. m. Élesd, a vidék legélénkebb helye, és Mez'ô- Telegd, melynek régi templo- mában van eltemetve Bocskay István fejedelem neje és a paraszt lázadás korá- ban (1514) szerepelt Telegdy István kincstárnok. Beljebb a Királyhdgó alatt a Sebes-Körös vize már egymáshoz oly közelre nyomúló sziklás hegyek kôzé szorúl, hogy partján a vaspályának három helyütt alagúton kell átmennie. Ebbe a szorosba torkollik bele a Jdd patak, mely dél felól sziklás hegyoldalak