Seite - 141 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

141 Belényestól egyenesen keleti irányban jó karban tartott kígyódzó hegyi út visz Bihar-FiiredrQ, mely az 1627 meter magas Pojéni csúcs alján, fenyvesek kózt levó klimatikus hely és nyaralótelep s a nagyváradi góróg- katholikus püspókség tulajdona. Fóforrása a néptól elnevezett Csoda-forrás (5.5 C. fok). Lcghidegebb vizú az Árva-forrás 4.8 C. fokkal. Bihar-Füred kómyékének fó diszei a festói szép vízesések: a Jad medenczéjében a Lája- esés, Diána berke, Szerenád-esés, s a Jád-szoros alsó végén a Jadotina; Bihar-Füred nyaralótelep. a Dragán - medenczében az Órdógvtalom, hol egy félkórben elhelyezkedett sziklatornyokból álló hatalmas bástyázatot szakít kózépen ketté a pataknak 25 — 3o niéter magasságból lezuhogó vize; a 80 — IOO méter magasról aláómló Phaéthon-esés a Fekete-Kórós forrásvidékén, és tóbb más vízesés. Bihar-Füred a lehetó legalkalmasabb kiindúló pont a hegység legmagasabb, úgy nevezett „havasu részeinek meglátogatására. Legczélszerübb ezt az ottani kis hegyi fajta, „mokány" lovakon megtenni. E kirándúlás elsó állomása a fó gerinczen fakadó, 5 C. fokos vizú Hideg kút vagy Fvntina récse, a honnét a Dragán patak ered. A fólótte emelkedó Kornu Munczilor csúcs tág kórú kilátást nyújt, honnan tiszta idóben a Retyezát szakgatott gerincze, a fogarasi havasok, a moldovai és bukovinai határokon elnyúló Kelemen-havas és a radnai