Seite - 148 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

i 48 Kolozsvár. A Bihar-hegység éjszaki részét a Sebes-Körös völgye szegi be, melyen egy országút s a nagyvárad-kolozsvár-brassói fó vasútvonal halad az egykori Erdély fóvárosa, Kolozsvár felé. A szakgatott gerinczú mészszirtek változatos alakzatai, a szûk völgy fenekén meredek sziklafalak közt rohanó Sebes-Körös zúgása, a minden pillanatban változó tájképek sorozata meglepóen hatnak az Alföld felól érkezó útasra, a ki egyre jobban érzi, hogy immár az anyaország erdón túli részébe, a bérczes Erdélybe jutott. Csucsánál áll meg elöször a régi Erdély fôldjén a vasúti vonat. Itt, a kissé kiszélesedó völgy ôlén fekszik a kôzség, melynek a vasiíti állomás mellett füstolgó fúrészmalma a kornyezó havasok fáját dolgozza föl, keleti végén pedig egy kis hegyi várhoz hasonló díszes nyári lak hívja föl figyelmünket arra, hogy az élénk forgalmú hely egyúttal fejlfidö nyaraló telep is. Csucsát elhagyva, Kis-Sebes mellett haladunk el, melynek kóbányáiból fejtik a kitúno útcza- burkoló anyagúl szolgáló dáczit nevú követ. Kis-Sebestól délkelet felé már messziról foltúnik a Sebes patak balpartján egy magaslaton Sebesvár festói romja, melylyel átellenben egy régi római castrumnak nyomai láthatók. E torténelmi emlékek között rohan alá a Sebes pataka, mely aztán a Körössel egyesûlve, mint Sebes-Körös folyik tovább nyugat felé. Ezentúl a völgy kitágúl s Bánffy-Hunyadot elérve, Kalotaszeg szelidebb vidékére érünk. Innen kezdve ismét magasabb hegyek következnek, hol az út megint emelkedik s följutva a Körös és Szamos közti vízválasztóra, Sztána állomáshoz érünk, a hol olykor nagyobb foldcsuszamlások zavarják a kôzlekedést. E vízválasztónak csaknem a tetején, szép árnyas erdóség közepett nem régiben csínos nyaraló-telep keletkezett, honnan gyönyöru kilátás nyílil< éjszak felé a mélységben kanyargó Almás vôlgyére s a nagy-almási úgy nevezett „Dezsó-vár" festói romjaira. Sztánától nyugatra egy völgyöbölben fekszik Zsobok falu, a melyet „zsoboki márványu-nak nevezett gipszes kôzete tesz nevezetessé; dísztárgyaknak dol- gozzák föl ezt a szép kózetet, melyet igen jól lehet esztergályozni és politurozni. A sztánai vízválasztón túl, a Nádas patak volgyében Egeres kôrnyékén gipsz- és barnaszén-telepet találunk, nagyobb szabású gipsz-gyárral és szénbányával. A faluban levó régi kastély egykor Bocskay István fejedelemé volt. Egerestôl nyugatra s nem messze van Jegenye falu mellett a jegenyei für d'à hideg forrás- és vasláp-fürdókkel, melyekhez a szükséges vaslápot a közeli Vásártelkéról