Seite - 150 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

150 A magyarok bejôvetele utân a rômai telep helyén, mindjàrt a kirâlysâg elso szâzadâban ismét vâr keletkezett : Kolozsvâr, s ez adott nevet a megyének is, melyet legrégibb vârmegyéink kôzé kcll szâmitanunk, bar ispânjâval oklevélben csak III. Béla korâban, 1175 kôrul talâlkozunk. 1263—1272 kôzt V. Istvân e vâr mellé „vendégeket" vagyis jôvevényeket telepitett és megajândékozta ôket némi kivàltsâgokkal, hogy csak bizonyos meghatârozott môdon adôzzanak és katonâskodjanak, ônâllô tôrvénykezéssel birjanak és papjukat szabadon vâlaszthassâk. E jogokat, melyek az utolsô Arpâdok uralkodâsânak zavargôs idejében sokszor megcsorbùltak, 1316-ban megerôsité V. Istvân szépunokâja, Rôbert Kàroly. Zsigmond kirâlynak is sokat kôszônhet Kolozsvâr. C) részesité polgârait a budaiak kivâltsâgaiban, 6 mentette fol kereskcdôit minden vàm és adô alôl még az orszâg hatârain tul is, 6 tette szabad kiràlyi „kulcsos" vârossâ és alatta kezdették meg a régi Ô-vâr befoglalâsâval egy sokkalta nagyobb vâr épitését. Egy szâzad telt bele, mig ennek falai kiépûltek. Hosszasâguk két kilométer volt, majdnem négyszôget alkottak, s a XV. szâzadban hârom kapu vezetett ât rajtuk : a kôzépkapu (ez volt a fôkapu), a monostori kapu és a hid- kapu, tovâbbâ négy ajtô ; a kapuk és ajtôk folôtt pcdig huszonegy torony és bâstya volt. Mindezekbôl, ma mâr nagyobb részt âtalakitva, csak hat bâstya âll fonn s ezek kôzôtt legépebb az ôtszôgu Bcthlen-bâstya, melynek fala ali'il 3 méter vastag, s fûlkéi 16 âgyû elhelyezésére voltak alkalmasak. A Hunyadiak is nagy pârtfogôi voltak a vârosnak. Hunyadi Jânos élte utolsô évében (1455) az ô-vâri Domonkos-, most Ferencz-rendi templom fon- tartâsâra alapitvânyt tett. A templom idô folytân âtalakûlt, de fonmaradt a csûcsives sekrestye és a kolostorban a folyosôk egy része, tovâbbâ a refectorium, melynek mennyezete egyetlen pilléren nyugszik. Kolozsvârt szûletett Hunyadi Jânos mâsodik fia, Mâtyâs kirâly, 1440 februâr 23-ân az Ô-vârban Kolb Istvân nevu polgâr hâzâban, hol anyja, Szilâgyi Erzsébet akkoriban szâllva volt. A hâz ma is fonnâll; két oldali és hâtsô része renaissance-korbeli épitmé- nyekkel van kiegészitve. Ezt a hâzat Mâtyâs kirâly, — ki szerette emlegetni, hogy kolozsvâri szuletésû, — 1467-ben tartozékaival egyiitt minden kôzteher és adô alôl folmentette; utôbb pcdig I. Râkôczy Gyôrgy a vârosnak ajândékozta, mely 1900-ban helyreàllittatta. A nagy kirâly emlékéhez fuzôdik e korbôl a ferenczieknek farkas-ûtezai, torony nélkuli, csûcsives temploma is, melyhez helyet a kirâly akaratâra a vâros 1486-ban adott. A Hunyadiak korâban kezd a vâros kormânyzâsâban a magyar Iakossâg is részt venni. Sok viszâlkodâs utân a magyar és szâsz lakosok 1458-ban