Seite - 156 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

156 kärt szenvedett, s a hajdan „kineses Kolozsvärböl — mint Cserey Mihäly mondja — koldüs Kolozsvär lett." Nagy csapäs volt a värosra, hogy 1660-ban a török Nagy-Väradot elfoglalvän, Kolozsvär iigy szölvän Erdely vegvärävä lett (1664), s igy katonai kormänyzat alä került, örseget volt kenytelen befo- gadni, s bär laköi, mint vegbeli örök, nemeseknek tekintettek: räjuk szakadt a katonäskodäs minden terhe. S ez igy tartott 1709-ig, mikor I. Jözsef megint visszaällitotta a polgäri kormänyzatot; az örseg elhelyezesere pedig — hogy a beszälläsoläs a polgärokat ne terhelje — 1716-ban megepült a Szamoson tül, a Kömal szölöhegyen, az Ö-värral szem- ben a Fellegvär. Sokfele vältozäst okozott Kolozsvärt, hogy Erdely 1690-ben ismet vissza- kerult a magyar korona ala s a nem- zeti fejedelmek utän a Habsburg-häz uralkodäsa következett. A katholikusok most teljes egyenjogüsägot követeltek es nyertek. A jezsuitäk visszatertek, s a katholikusok visszafoglaltäk a piaezi nagy templomot (1716), melyet a reformaeziö kezdetekor tölük elvettek. A värosi korniänyzatböl a lutheränusok ez idöben teljesen kiszorültak; az unitä- riusok csak a külsö tanäesba es kisebb hivatalokra juthattak, s a katholikusok« inellett csak a reformätusok tudtak megtartani egyenlö jogukat. A XVIII. szäzad folyamän a väros ipara es kereskedelme lehanyatlott. Az orszäg legföbb kormänyzö hatösäga, mely rövid ideig (1717—1732) itt szekelt, ¿ttetetett Nagy-Szebenbe. A penzfonasok kiapadtak. A väros jegyzö- könyvei csak szegenysegröl es nyomorüsägröl beszelnek majdnem egy teljes szäzadon ät. A szäzad vege feie azonban mär derengeni kezdenek Kolozsvär jobb napjai. A fökormänyszek 1790-ben Szebenböl visszaköltözik ide s a kor- mänyzö gröf Bänffy György fenyes udvartartäsa az erdelyi arisztokraeziät legaläbb telire Kolozsvärra vonzza. A värosban telelö mägnäsok, a kormäny- Az egykori Hid-kapu Kolozsvirt.