Seite - 157 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

157 fogôjd idôsb A farkas-ûtczai reformitus templom és kollégium. bàrôWesselényi Miklôs volt, és mâr ebben az elsô szinésznemzedékben, mely 1792-ben megteremtette a kolozsvàri szinészetet, orszàgos nevû muvészek tâmadtak. szék hivatalnokai és a katonasàg meglehet<5s forgalmat idéznek elô. Némely iparâg fôlvirâgzik és egyes polgârok ujra meggazdagodnak. Ujra fôléled a nemzeti szcllem. Irôi hajlamû kormànyszéki hivatalnokok a nyelv muvelésére, az irodalom és a tudomâny àpolâsâra léte- sitendô akadémiârôl àbràndoz- nak, sôt az 1791-ki kolozsvàri orszâggyulés egy „Magyar Nyel vmuvelô Târsasàg " - rôl tôrvényczikket is terjesztett fol megerôsités végett a felséghez. Bânffy Gyôrgy kormânyzô 1792-ben „Kézirâsok Târsa- sâga" czim alatt egy tôrténet- tudomânyi târsulat-félét alapit, de ez elégséges alap hiânya miatt két kôtet tôrténeti kûtfô kiadâsa utàn megszûnt. Meg- alakul a sziné- szetunk fejlôdé- sére nagy ha- tâsû erdélyi ma- gyar szinésztâr- sasâg, melynek szellemi vezére s egyszersmind bôkezu part-