Seite - 158 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

158 A múlt században alakúl át a kolozsvári társadalom és vesz új irányt a társadalmi élet is. A régebben kizárólag polgári társaság mellett a vezér- szerepet a fónemesség veszi át. A XVIII. század elején Erdély minden elókeló családja már birtokos Kolozsvárt (a hol régebben, mint más városokban is nemes ember házat sem vehetett). A fóúri családok palotákat építenek s lakásukat legalább télire Kolozsvárra teszik át. Ekkor válik igazi fóvárossá Kolozsvár, a mivé a fejedelmi korban azért nem lehetett, mert a politikai kózpont (fejedelmi székhely) Gyula-Fehérvár volt s a fónemesség az udvar kôré csoportosúlt. A kormányszék átkóltózése után Kolozsvár a színhelye az erdélyi ország- gyúléseknek is, melyeknek sorát az 1791-ki nyitotta meg. Az 1791 -ki politikai és társadalmi fôllendûlést azonban csakhamar bizonyos tespedés kóvette, mely károsan hatott a város fejlódésére is. 1811 után, mint Kemény Zsigmond írja egyik tanúlmányában, komor idók borúltak Erdélyre. „Lassan- ként elkopott az 6si intézmények gépe és megszünt mozogni. A kerekek akadoztak. A tórvényhozás terme bezáratott. A hivatalszobák lettek állammá.u Az 1791-ben folébredt irodalmi szellem azonban a tespedés ez éveiben sem szünt meg hatni és serkenteni a haladásra. Dôbrentey Gábor 1814-ben megindítja Kolozsvárott „Erdélyi Múzeum" czímmel Erdélyben az elsô magyar irodalmi és tudományos folyóiratot, hogy Kolozsvárt irodalmi és tudományos kózponttá tegye. E folyóírat nyomot hagyott az erdélyi magyarság szellemi fejlódésében, nóvelvén a nemzetiséghez való ragaszkodást, a haladás vágyát és a müvelódés szeretetét. Ez a folyton erósódó szellem karolta fol a magyar szinészetet is és építette meg (1804—1821) a magyar színészet elsó állandó csarnokát, a kolozsvári nemzeti színházat. Szóval az a nemzeti ébredés, melynek eredménye az 1825-ki pozsonyi országgyülés volt, jelentkezett Erdélyben is. A megyei gyúlések termeit egyre szorgalmasabban kezdették látogatni. Báró Kemény Dénes és idósb Szász Károly mûkôdésének hatása alatt a nemzeti szellem folébresztésében Alsó-Fehérmegye volt ugyan a vezetó, de azért Kolozsmegye sem maradt hátra. Gyúléstermében id. gróf Bethlen János és báró Wesselényi Miklós szervezték az alkotmányos és nemzeti ellenállást. A megindúlt reform-mozgalmak irodalmi székhelye Kolozsvár lesz. Itt jelenik meg az erdélyi szabadelvú ellenzék hírlapja, az „Erdélyi Híradó" Méhes Sámuel tanár szerkesztésében (1832-tôl 1848 május 30-ig). E hírlap meg- indúlása után kilencz évvel (1841) a szabadelvú reform-tórekvések ellensulyo- zására s a konzervativ politika védelmére Szilágyi Ferencz szerkesztésében