Seite - 160 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

160 megindul a konzervativ párt lapja, a „Múlt és Jelen" is. E két hírlap hasábjain zajlik le a korszak politikai küzdelmeinek irodalmi része. 1830 után nemcsak a politikai, hanem az ismeretterjesztó és szépirodalom terén is élénk tevékenység kezdódik Kolozsvárt. 1834-ben indította meg Brassai Sámuel a „Vasárnapi Újság" czímú néplapot, melyben a nép múveló- dését elómozdító kérdéseket fejtegetett világos és kônnyen érthetó elóadásban. E nem csekély hatású irodalmi vállalatot csakhamar tôbb más is kóvette. A megélénkúlt politikai és irodalmi élettel együtt fejlódik Kolozsvár társadalmi és kózgazdasági élete is. Kaszinó, vivoda, zeneegylet alakúlnak. Megindúl a gyorskocsi-kózlekedés Pest és Kolozsvár kôzôtt, s rôvid idó múlva kiterjcd Nagy-Szeben és Brassó felé is. Ez intézmény nemcsak Kolozsvárt viszi kôzelebb a mûveltebb nyugathoz, hanem egyúttal Erdély tôbbi városait is Kolozsvárhoz, melynek fóvárosi szerepe ezentúl egyre jobban kialakúl. A bástyák és kôrfalak lebontását megkezdik ; az országos Karolina-kórház fôlépûl ; megalakítják az elsô takarékpénztárt, továbbá a negyvenes években divatossá lett „ védegylet " - ben az elsô magyar iparpártoló egyesûletet s egyidejûleg a czukorgyárban az elsô nagyobb szabású erdélyi gyáripari telepet. Általában 1790 ôta Erdélyben minden hazafias tôrekvés Kolozsvárról indúlt ki. Ebben nagy része van iskoláinak is. A XVIII. században három fôiskola fejlôdôtt virágzóvá: a katholikus liceum jogi és sebészmesteri karral, a református kollégium jogi és theologiai, s az unitárius kollégiumok theologiai tanfolyammal. A három kózt legrégibb a XVI. század kózepén alapított refor- mátus kollégium. Ezcn iskolák Kolozsvárra gyújtotték Erdély ifjúságának nagy részét, mely itt szívta magába az új eszméket s aztán széthordta az országban. A negyvenes évek erdélyi országgyúléseit három kérdés foglalkoztatta: a magyar nyelvnek hivatalos nyelvvé tétele, a jobbágyság folszabadítása és Erdélynek Magyarországgal való egyesítése. A Kolozsvárt tanúló érettebb ifjúság lelkét ez a három kérdés elemi eróvel ragadía meg s az országgyúlések alkalmával a szabadelvú ellenzéket támogatva, azt a szerepet kezdette vinni, melyet a pozsonyi országgyúléseken az úgy nevezett országgyulési ifjúság. 1848-ban ez az ifjúság ismételte meg ót nappai késóbb a pesti márczius 15-ki eseményeket a városi kOzgyúlés alkalmával, kôvetelve a jogegyenlóséget, a sajtó szabadságát és Erdélynek Magyarországgal való egycsítését, az uniót. Május 28-ra ósszehívják az erdélyi országgyúlést, melyet a Bel-Monostor-, most Unió-útczában levó városi redout nagy termében, mint királyi biztos, báró Puchner erdélyi fóhadparancsnok nyitott meg május 29-én. A tanácskozás