Seite - 162 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

162 és orszàgos jellegu hivatal székhelye Nagy-Szeben lett. Az erdélyi magyar tàrsadalom tûzhelye azonban Kolozsvâr maradt tovâbbra is. Minden tàrsadalmi tevékenység, melylyel a magyarsàg a politikai térrôl valô leszorittatâsàért igyekezett magât kârpôtolni, innen induit ki. Nagy érdeme volt ebben grôf Mikô Imrének, ki elsô sorban is arra tôrekedett, hogy Kolozsvâr, régi hagyo- mânyaihoz hiven, az erdélyi részekben tôrzsfészkévé lehessen a magyar szellemi életnek. Elôszôr is egy erdélyi tôrténeti adattârt inditott meg (1854), maga kôré gyûjtvén az erdélyi tôrténetek irânt érdeklôdô férfiak egész sorât. Palotâja otthonûl szolgâlt minden tudomânyos, irodalmi és kôzmûvelôdési tôrekvésnek. Ott târgyaltâk és vitattâk meg a tennivalôk sorrendjét. A hirlapirodalom is follendult. A szinhâz ûjra megnyilt s a magyar szinészet megifjodva tàmadt fol. Az elmûlt évtizedek alatt itt mukôdôtt elsôrendû magyar szihészeink : Jancsô Pâl, Kocsi Patkô Jânos, Kocsiné, Dériné, Coelestin, stb. emléke buzditôan hatott az ûjabb szinész-nemzedékre, a melybôl késôbb nem egy szerzett orszàgos hirnevet. A kolozsvâri szinhâz valôsàgos magasabb gyakorlô iskolâja lett a jelesebb magyar szinmûvészeknek és e jellegét ûgy szôlvân mind a mai napig megôrizte. Uj életre kelt az „Erdélyi Gazdasâgi Egyesûlet" is. A tàrsadalmi tevékenységnek azonban legnagyobb és legfontosabb eredménye az „Erdélyi Mûzeum" megalapltâsa volt. Az „Erdélyi Muzeum" alapitâsànak gyôkérszâlai is visszanyulnak az 1848 elôtti idôkbe. Még az 1841/3-ik évi kolozsvâri orszàggyûlés hozott tôrvényt egy erdélyi muzeum alapitâsârôl, s az akkor szereplô erdélyi hazafiak ônkéntes adomânyokat is ajânlottak fol e mùzeum alapjâra. Grôf Mikô Imre most tàrsadalmi uton igyekezett fôlâllitani a mùzeumot, mivel a politikai viszo- nyok lehetetlenné tették annak orszàgos kôltségen valô folâllitâsât. A mùzeum helyiségéûl folajânlotta szénûtczai (most Mikô-utcza) nagy diszkertjét és abban épult nyaralôjât; azonkivûl mindent elkôvetctt egy mùzeumi egyesulet és alap megteremtésére. A Mûzeum-egylet 1859 november 23-ân megtartotta elsô alakulô kôzgyulését, a mely az erdélyi részek valôsàgos nemzeti ûnnepe volt. l86l-ben, az absolut kormânyrendszer bukâsa utân, az erdélyi kormâny- széket grôf Kemény Ferencz elnôksége alatt ûjra visszaâllitottâk s ezzel megint Kolozsvâr lett Erdély fôvârosa. Négy évvel késôbb, 1865-ben, még egyszer ôsszegyûlt falai kôzôtt az erdélyi orszàggyûlés, hogy az 1848 mâjus 30-ân kimondott uniôt megerôsitse és az egyesulés megvalôsitâsânak môdozatairôl tanâcskozzék. Ez az utolsô erdélyi orszàggyûlés csakhamar elvégezte foladatât, s Erdély képviselôi ezutân a kôzôs pesti orszâggyûlésen foglaltâk el helyeiket.