Seite - 167 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

Az Erdélyi Magyar Këzmû'velodési Egyesulet ¿púlete. — A kolozsvári Nemzeti színház. gyáron kivúl tóbb tégla- gyár, pár múmalom, gazdasági gépgyár és a csak mostanában kelet- kezett gyufagyár érde- melnek említést. Az egészben véve szabályosan épúlt s foly- ton szépúló város hosszan nyúlik el a Szamos mentén s legnagyobb részt annak jobb partján. Nyugati vége elkeskenyúló, keleti vége pedig fokozatosan szélesbedik s átterjed a folyó balpartjára is, míg éjszaki és déli szélei jó magasra fólfutnak az egészet kózrefogó lankás hegyoldalakra. A Felek hegy oldalán fekszik a nyaralókkal beépített Házsongárd nevú városrész és a város nagy koztemetóje, melynél szebb fekvésú aligha van az országban. Nyugaton a Szamos partján Kolozs-Monostor városrész fekszik. Ez régebben külón kozség volt, de pár évvel ezelótt a városhoz csatolták. Monostor sége van itt az osztrák-magyar banknak, a nagyobb biztosító intézeteknek és fiókjai a fóvárosi legnagyobb bankoknak. A kézmúiparnak csak azon ágai virágzanak, a melyekben a szükségletet a nagyipar czikkeivel nem lehet kielégíteni. Iparosai kôzôtt legnagyobb számmal vannak a csizmadiák, a szabók és a fazekasok, kik még mindig fontartják régi czéhszokásaikat ; gyûléseiket ma is ósi módon, a czéh-tábla kónílhordozásával hivják ôssze, s a csizmadiáknak maig is megvan régi czéh- házuk és nagy árucsarnokuk, A gyáripar még csekély terjedelmü. Legtekintélye- sebb ipartelepek eddig az államvasútijavító-múhelyek és a dohánygyár. Ezek mel- lett nehány régibb szesz-