Seite - 168 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

168 nyugati végén emelkedik a Kalvária, s mellette volt a hajdani kolozsmonostori benczés apátság temploma. Ez apátságot I. Béla alapította 1059 —1063 kôzôtt. Századokon át híteles hely volt. 1581-ben Báthory István a jezsuiták- nak, 1799-ben I. Ferencz az erdélyi katholikus tanulmányi alapnak ado- mányozta. Templomának roskadazó hajóját 1818-ban szétszedték és helóle a katholikus liceum épúletét emelték; az elég épen fônmaradt szentély most kápolna, s 1898-ban restauráltatott. A Monostor-útcza, a Szamos folyó és annak egy oldalága kôzôtt fekszik a város 26 hold teruletú szép parkja, a „Sétatér", a nyári színházzal és a Diana-fürdóvel ; a Sétatér kôzelében a volt Bánfíy-kertben épúlt fol a legutóbbi években az állami felsóbb leányiskola szép iij épúlete. A Szamoson túl, a Sétatér fôlôtti magaslaton emelkedik a Fellegvár. E magaslatnak délre nézó, meglehetósen meredek oldalára kapaszkodik apró házikóival a Sáncz-alja nevú városrész, szólóvel beültetett keleti oldalára pedig újabb idóben szép villákat építettek. E villacsoport és a Szamos kôzôtt a Hidelve, a Szamoson túl a Szamos-árokig a Kétvízkóz nevú városrész terjed. A Szamos-árkon túl, annak jobb partján van a Kül-Magyar, Kül-Kózép és Kül-Farkas útczákból álló külváros, melyek kôzûl a két utóbbi legújabban Honvéd-útcza és Zápolya- útcza nevet nyert. E killsó városrészeket együtt hagyományos elnevezéssel Hóstátnak hívják. Az ú. n. hóstátiak, ámbar régi lakosai a városnak, de azért elütnek a voltaképi polgárságtól úgy szokásaikra, mint viseletôkre nézve. Onérzetes, bátor és lobbanékony természetú nép. Sajátos régi viseletét : a kék mándlit, télen a kék posztó nadrágot és a gazdag virágdíszszel hímzett bundát, nyáron a bó gyolcs gatyát s a rôvid derekú gyolcs inget, a pôrge fekete kalapot s a magas sarkú patkós csizmát mind máig megtartotta. A hóstáti asszonyok szintén falusias viseletúek. Ók látják el régi idók óta a kolozsvári piaczot tejjel és zôldséggel. Erdekes társadalmi és jótékonyczélú egyesúlete a hóstáti népnek a 600 éves múltú „kalandos társaság", mely nevét valószinúleg a latin calendae szótól vette, mivel tagjai rendesen a hónap elsején szoktak ósszegyülekezni ; újabban ez már csupán temetkezési társúlat. A külvárosok kôzôtt a Szamos-árok jobb partján fekszik 95 hold terúleten a belváros, az igazi Kolozsvár, kôzepén a négyszógletú tágas fótérrel, melyen a Szent Mihály plebánia-templom emelkedik. Innét négy irányban sugárzanak ki a város fóbb útczái. Ezen a fótéren, melyet újabban Mátyás király-térnek neveztek el, állítják fol legkôzelebb Mátyás király lovas szobrát, Fadrusz János szép múvét. A templom nyugati fókapujával szemben, a nyugati soron