Seite - 172 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

172 a hegy legfelsö fokán álló messzelátóból gyönyörii kilátás nyílik. Nyugatra a távolban kéklo gyalui havasok hatalmas lánczolata, idébb Szász-Fenes csillogó tornya, még közelebb a monostori Kalvária magános temploma és a gazdasági intézet épúlete túnik szemünkbe. Ezzel majdncm egy irányban a Múzeum-kert és az új egyetemi épúletek palotáinak csoportja; szemben a villákkal behintett Házsongárd és a nagy temetó, zöld lombok alól kicsillogó márvány és gránit síremlékeivel. Odább a Felek hegyre fölmenö országút kígyódzó vonala, balra a Szamos völgye tárúl föl elóttünk Szamosfalva és Apahida kozségekkel s a völgy ólén ezüst szalagként tova futó Szamos vizével. Kolozsmegye. A gyalui havasok vidéke. — Az erdélyi részeknek turista szempontból egyik legszebb és legérdekesebb vidéke a gyalui havasok, a melyek tulajdon- képen a Bihar-hegységnek egyik keleti oldalszárnyát alkotják s Kolozsvártól délnyugati irányban a Hideg- és Meleg-Szamos partjain legyezó alakban terjedve szét, nyugaton a Vlegyásza hegységhez, délen pedig az Aranyos fölötti öreg-havashoz csatlakoznak. E havasoknak általában gyér népessége nehány szétszórt s egymástól többnyire jó távolra fekvó szegényes faluban él. Leg- kiválóbb helység e bérczek éjszakkeleti alján a Kolozsvártól délnyugatra, 17 kilométernyire fekvó Gyalu nagykOzség, mely a Kis-Szamos és a Kapus patakának osszefolyásánál egy szélfuvásoktól teljesen védett kies völgykatlan- ban fekszik. E kózségnek nevezetessége a várkastélya, melynek homlokzata és balszárnya még azon régi vár maradványa, a melyból I. Rákóczy György fejedelem építtette át mostani alakjára. Mária Terézia királyné 99 évre zálogos birtokúl gróf Bánffy György kormányzónak adományozta. A ma is lakott várkastélyt nagy, árnyas díszkert környezi. Gyalutól délnyugatra egyesúl a havasokból csaknem egykozúleg lefutó Hideg- és Meleg-Szamos. E két patak egyesúlésén felúl Hideg-Szamos kózséget érjük a hasonló nevú patak jobb partján, honnan csekély távolságra esik a túlsó parton a hideg-szamosi aranybánya, mely a Csetátye (Várhegy) nevú hegy tovében van. E hegy en állott a helyi monda szerint a magyarok bejövetelekor Gtlu (Gyalu) fejedelem vára, ki a magyaroktól legyózetvén, e várban meg- ölte magát. A Csetátye-hegyen felúl kitágúl az odáig szúk völgy. A hegy- oldalakat súrú lomberdó, a lankákat pedig dús pázsit födi. Itt megváltozik a sziklák anyaga is. Míg idáig fínom, leveles, alig csillogó zöldes vagy fehéres