Seite - 173 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

173 palák vaniiak, ezentúl a csillámpala, a gnájsz és gránit az uralkodó kózetek. De a völgy nem messzire ôsszeszorùl s a sziklába vájt keskeny út mindentltt a Hideg-Szamos partján halad. A völgy a folyd minden egyes fordúlatánál újabb szépségekkel lepi meg az útast. Itt kopár hegyoldal fenyeget lavinaként leomlani készúló kógórgeteg-árral ; amott a Szamos egyik kanyarúlatánál, a hegyoldaltól külónválva, a meredek Bethlen-szikla csúcsa emelkedik. Helylyel- közzel egy-egy telep házikól csoportosúlnak olykor egy kis fatemplomocska köröl. Jó mélyen bent a havasok közt bal felól a Reketó patak völgye nyílik a Hideg-Szamos völgyére. Ezen felúl, a Nyágra patak beômlésénél a Béldi- szikla köti le figyelmünket, meg azok a duzzasztók, melyekkel a Hideg-Szamos vizét idónként el szokták rekeszteni, hogy így meggyülemló vizének elég ereje legyen a bele dobált fahasábok tovább szállítására. E duzzasztókon felúl nyugatra a Bárányhegy (Dealu Mjelor) déli oldalába vágott úton az 1230 méter magas Magura hegy lapos tetejére érkezünk, a melyen Magura kôzség kis faházai vannak egymástól igen nagy távolságokban elszórva. Utunk innen dombos vidéken, virúld rétek között viszen az 1339 méter magasan épúlt Bethlen vi líate leph<t'¿. Ezt a telepet grdf Bethlen András, volt foldmívelésügyi miniszter, létesítette. A villák a magasan fekvó állami erdészlak korúl csopor- tosúlnak ; köriilöttük az egész terúletet parkozták s a környezö fenyvesben kanyargd sétaútakat vágtak. Van a telepen hidegvíz-fürdó is, de legnagyobb kincsei az üdító források s a portól ment balzsamos havasi levegó. Az erdészlak mellett elhúzódó lit a Reketd vôlgyébe vezet. A rétek elmaradnak s árnyas fenyvesben ereszkedünk alá a 4 kilométer távolságra s 1158 méter magasan fekvó felsó-dobrusi erdészházhoz. Távol délnyugatra zöld erdóség kozepéból emelkedik ki kopasz fejével az 1670 méter magas csiícsok csiícsa, a Vérfu Vêrfului, mely a vidék legmagasabb csúcsa s melyról a gyalui havasok egész tômegét be lehet látni. A Bethlen villatelepról a Reketó patak és a Meleg-Szamos között levó vízválasztóra fólkapaszkodván, éjszaki irányban csakhamar elérjük a Funtinella nevú havasi fensíkot, melyet dél- keletról a Reketó, éjszaknyugatról pedig a Béles pataka határolnak. E fensíkon visz keresztúl a havasi mdczok fó kôzlekedési vonala, a marisel—albáki út. Nevezetessé e helyet az az oláh fölkelökkel vívott csata tette, melyben 1849 július 6-án az 1848-iki márcziusi ifjúság egyik vezére, Vasvári Pál hósi halált halt. Nyugvó helyét ez elótt pár évvel kolozsvári turisták kereszttel jelôlték meg. A Funtinelláról bemehetünk Mariselre, mely egyike nemesak a gyalui, hanem egyáltalán az erdélyi havasok legérdekesebb román kôzségeinek. Marisel