Seite - 174 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

174 talán az összes havasi kózségek között a legnagyobb terúleten fekszik. A szana- szét szórt falu zöme a Reketó, Hideg-Szamos és Meleg-Szamos patakok völgyeit elkülönitö hegyhát nyugati részén terúl el. Itt van a templom s ide gyülekezik a nép vasárnapokon és ílnnepeken istenitiszteletre. Mariseltöl éjszak-keleti irány- ban a Meleg-Szamos volgyében fekvó Lapistya kozségbe érünk. A Meleg- Szamos völgye természeti szépségekben épen olyan gazdag, mint a Hideg- Szamosé. Erdekes kózség a mély völgykatlanban épúlt Lapistya, hová csak gyalog vagy lóháton lehet jutni. A Szamos itt zegzugosan kanyarog a szikla- fokok között. Az elszórt házacskákból álló kózség két nagyobb részre szakad: az egyik, a voltaképi falu, a völgyben rejtózik; a másik, mely hasonló nagy- ságú telep, fönt a Szamos baloldali vízválasztójának lapos hegyhátán csopor- tosúl, hol foldmívelést úznek. E telepen csak nyáron, a mezei munka idején laknak. Termesztvényeiket innen járható út hiányában, seprómódra összekötött zöld galyon csúsztatják le az 510 méternyi mélyen fekvó alsó kózségbe. A völgyoldal meredekségéról fogalmat nyújthat az, hogy alig két kilométer hosszaságban 500 métert emelkedik s a folmászásra legalább is s/4 óra szük- séges. Lapistyától keletre Meleg-Szamos kózség fekszik, melyen alúl alig egy pár kilométernyire egyesúlnek a Meleg- és Hideg-Szamos folyók. Ha a Funtinelláról éjszaknyugati irányban haladunk lefelé, a Béles patak és a Meleg-Szamos ósszefolyásánál Béles telepre érünk, mely még nem régiben is igazi erdei vadon volt, most azonban nagyobb szabású fúrésztelep és erdészeti hivatal székhelye csinos és kényelmes új házakkal. Bélesról nyugatra a Meleg-Szamos forrásvidékére tehetünk kirándúlást, a hol az eddig bejárt vidékekhez képest is egészen új világ tárúl szemeink elé, mert lépten-nyomon páratlan szépségú szikla-alakzatokra, zuhatagokra, alagút- formájú áttorésekre, katakombaszerú barlangokra akadunk; emberlakta hely azonban annál ritkábban kerúl szemünk elé. llyen a Meleg-Szamostól jobbra fekvó Gyurkvca kózség, melynek 800 fónél több lakossága pásztorkodásból és erdei munkákból él. Innen éjszakra egy 1185 méter magas vízválasztón túl Rekiczel kozséget találjuk, hol az erdélyi részeknek legnagyobb zuhataga, a rekiczeli vízesés van. Az Erdélyi Kárpát-Egyesúlet a rekiczeli jegyzói irodától kezdve kényelmes útat csináltatott a szúk völgyön folfelé, melynek jóformán egész fenekét a Székelyó pataka foglalja el. Útunk bükkerdóvel koszorúzott hegyek lábainál halad, de csakhamar egy sziklakapuhoz érünk, honnan kezdve a bükkerdót fenyves váltja föl s a hegyek két oldalt valóságos sziklafalakká válnak a patak két szélén úgy, hogy itt a völgy jó darabon csak a víz fólé