Seite - 176 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

176 fenyûerdôk zöld keretébe foglalva a Vlegydsza, melynek csûcsâra fôlkapasz- kodva, még szebb kilâtâs jutalmazza fâradalmainkat. Egyfelôl a bihari hegyek tûnnek fol, a mint nyugaton az Alfeld sikjàra leereszkednek, mâsfelôl keleten a Kârpàtok kéklenek a messze tâvolban. . A Vlegyâszârôl ismét visszatérve, Rekiczeltôl éjszak-keleti irânyban Meregyô kôzségbe jutunk, mely a Meregyö patak szûk vôlgyében fekszik. Igazi havasalji falu, melynek lakosai részint erdei famunkâval, részint pedig ablaküvegekkel hâzalva keresik kenyeröket. Meregyöröl ütunk éjszak felé Bök/nyrz visz ât, melynek hatârâban egy sziklahegy alöl elôtôrô büvö patak érdemli meg figyelmünket. Bôkénynél mâr Kolozsvâr vidékének néprajzi szempontbôl legérdekesebb részébe, Kalotaszeg feldére léptilnk. Kalotaszeg. — E vidék nevét a Kalota pataktöl vette. Földrajzilag nem egyéb, mint a Kalota és Sebes-Körös völgye, de néprajzilag ide szàmitjuk a szomszédos Almâs és Nâdas patakok völgyeinek magyar lakossàgât is. Kôzônségesen két részre : Felszegre és Alszegre oszlik. Fe/szegnek nevezik a déli részt, mely a Kalota patak és a Sebes-Körös ôsszeszôgellô völgyeiben terûl el; A/szegnek pedig az Almâs vôlgyében fekvô kôzségeket. A Felszegnek nevezetesebb kôzségei Bânffy-Hunyadon kivûl Kalota-Szent-Kirdly és Gyer'ô- Vdsârhely, melynek hatâ'râban nagyon sok „Szent Lâszlô pénze" talâlhatô; tovâbbâ Kôrôsfà a Koros forrâsai mellett, aztân Zentelke gröf Bânffy Gyôrgy kastélyâval; Magyar-Gy er'ô-Monostor, a bàrô Kemény csalàd és a vele r egy tôrôl szakadt Kabosok ôsi fészke. Erdekes épûlete e kôzségnek dombon emelkedô reformâtus temploma, melynek karzata, szôszéke, padjai czifrân ki vannak festve a népies himzésekben is sûrûn hasznâlt szines nôvényalakokkal. Az egész templom olyan, mint egy befelé forditott tulipânos lâda. Mennye- zetén a Kemény és Kabos csalâdok czimerei lâthatôk. E kôzségben született Debreczeni Mârton, a „Kiovi csata" czimû eposz koltôje és több bânyâszati talàlmânyârôl hires bânyamérnôk. A Felszegrôl az Alszegre Magyar-Bikal falun megyünk ât. A Felszegnek kivâlôbb kôzségei az Aimas vôlgyében Nagy- Alvids a rômai katholikus ôsztôndij-alaphoz tartozô nagy uradalommal és egy régi vâr, Dezs'à-vdr, maradvânyaival, melyek kôzt az ôreg-torony (donjon) még daczol az idô rombolô erejével. E vârat a törökök 1658-ban romboltâk szét. Magyar-Nagy-Zsovibor a Sombory csalâd kastélyâval és Hidalmds, mely Kolozsmegye almâsi jârâsânak székhelye ; tovâbbâ emlitést érdemel még Hidalmâstôl a Borsa patak vôlgyébe âtvivô ûton Drdg kôzség régi kastélyâért, mely hajdan apâcza zârda volt, ma pedig grôf Bethlen Ödön tulajdona.