Seite - 178 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

178 Kalotaszeg népe. — Kalotaszeg magyarsága sajátos szép nyelvjárásával s még inkább népviseletével feltúnóen külónbózik Kolozs és a szomszéd megyék magyarjaitól. Fôbb szokásai: a népes lakodalom és kereszteló, a víg kaláka s a temetési szertartás nagyon hasonlítanak a távol lakó székelység nép- szokásaihoz, sót magáról a néprôl is az az elterjedt hiedelem, hogy székely eredetú ; kivételt képeznek azonban a bánffy-hunyadiak, a kikrôl még mindig él az a szájhagyomány is, hogy tatár eredetúek, „ 'iszen már a formájuk is más, mint a magyarnak", szokták mondani a kórnyékbeliek. Valóban a tipus elütó: kiálló erós arczcsontjuk, keskeny homlokuk, magas nóvésük megkülónbózteti a bánffy-hunyadiakat Kalotaszeg tôbbi népétól. Kalotaszeg magyarsága, Jegenye és Bács kivételével, mind református; vallásos, békeszeretó nép; hagyományaihoz erósen ragaszkodó, tisztaságot kedveló, kissé babonaságra hajló szorgalmas faj. Nóin megtetszik a havastáj tldesége : arczuk hamvasfehér gyónge pirossággal, szemók barna, hajuk gesztenyeszinû, termetôk jól fejlett kózép magas. A férfiak jobbára magas, erós, szép emberek. Viseletók festói szép. A nók legsajátosabb ruhadarabja a muszuly, egy elól óssze nem varrt, ránczokba szedett fekete szoknya, melynek az aljára belúl egy arasznyi széles piros, sárga vagy fekete posztószegély van varrva, a mi a muszuly két szárnyának az ôvbe való fóltúzésénél visszafordúl és hátra fut egészen a piros csizma sarkáig. Elól a muszuly fóltúzését ránczokba szedett, virágos szalaggal szegélyzett fekete széles kôtény fedi, a kôtény és muszuly kôzôtt, a piros csizma fólótt jobbról is, balról is háromszóg alakban fehérlik a ránczos vászon fersing. A leányok befont s pártával díszített hajában hosszú szalagok libegnek, melyek kôzôtt a selyembojt újabb keletú; ez már ott van — mint „gyóngykótó" — a menyecskéknél is. A hófehér ingújjat piros vagy fekete varrottas kézeló szorítja óssze a kónyókón alúl. Testhez simuló báránybór mellrevalójukon selyemmel hímzett tarka tulipánok és rózsák virítanak. A fúzós magyar vállat már kevesen és csak ünnepi díszúl hordják. A leányok fehér gyóngyós, szalagos pártával mennek a templomba, a fiatal menyecskék áttetszó fehér patyolat fejkendóvel ; a kendó alatt aranyhímes, fejhez simuló fejkótó csillog, mely alatt kontyba van túzve az egészen befódótt hajzat, mert férjhezmenetel után szégyen lenne, ha a menyecske haját látná valaki ; a fejkótó mindig fedi ; hétkóznap lazán hátrakótótt tarka kendót hordanak a fejükón. Bánffy-Hunyad Kalotaszeg fó helye mintegy 4600 fónyi, tóbbnyire magyar lakossággal. Székhelye a bánífy-hunyadi járásnak s egyúttal keres-