Seite - 180 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 180 -
Text der Seite - 180 -
180
kezdik leszedegetni a fali fogast is, melyen a gyônyôru régi kancsôk diszlettek.
Az <5si faldiszt, a Brud"-at màr rég leszedték. Ezelôtt erre a Brûdu-ra volt
fôlteregetve minden régi varrottas.
A kalotaszegi nép ma is ûgy „elsiratja" hangos jajszôval a halottjât,
mint a régi siratôk, ûgy ûli a lakodalmàt, mint az ôsei. A menyasszony
versben bûcsûzik el a sziilôi hâztôl, versben kôszônt be uj otthonâba és màsnap
versben tudatja ûj csalâdjàval, hogy: „Immâr tagja lettem ez hàz csalâdjânak,
osztozôja ennek ôrôme s bajânak". Ekkor mâr a gyôngyôs pârta helyett a
fehér patyolat „kontyolô" fàtyol boritja a fejét; az ûjbôl ôsszegyûlt nâsznép
ûjjong és folytatja a lakmârozâst. Bôven nyilatkozik a néphumor, melynek
elméssége néha igaz gyôngyôket hoz fôlszinre.
A vidék népe rendkivûl vendégszeretô, s ha vàsârok alkalmâval Bânffy-
Hunyadra megy, ott is épen olyan vendégszeretetre talâl. A falvak magyarsâga,
meg a havasi olâhsâg ûgy tôdûl a bânffy-hunyadi gazda telkére, mintha haza
menne. Ha a hâziak „piaez-sort iilnek", az sem baj ; tudja a vendég, hol
kutassa az eszterhéj alâ dugott kulcsot. A „ leveles kapuk" napestig tàrva,
nyitva âllnak; jôhet-mehet a vendég és eladô, vagy megvâsàrolt barma, a
mikor tetszik. Es jôhetnek-mehetnek az érdeklôdô ûtasok is; szivesen meg-
mutogatnak nekik mindent és szemben ki sem nevetik ôket; de hât môgôtt
megjegyzik, hogy nincs egyéb dolguk, azért irtatnak-firtatnak a mâs ember
telkén. Festôi ôltôzékuket, szépségûket annyiszor halljâk diesérni, hogy mâr
egészen meg is szoktâk.
Kalotaszeg magyar népe nagyon ruhâs, egykissé pompakedvelô, és a
szegény is csak ûgy ôltôzkôdik, mint a vagyonos. Nagy szorgalmàval megszerzi
magânak a dûs „unnepl6u-t és tulipânos lâdâjâban is csaknem annyi a varrottas
fehérnemu, mint az elsô gazdânâl. Tiszta szobâja falàt kancsôk, tâlak ékesitik.
Altaï âban ha megmiveli kevés foldjét, elhagyja otthonât és par hôra dûsabb
termô vidékre megy aratni, kapàlni, télre valôt szerezni.
A kalotaszegi varrottas. — Mirtta a varrottas hàzi iparrâ fejlôdôtt, a kis
gyermekes anyàk, a nehezebb dologra alkalmatlan leànyok otthon maradva
is meg tudjâk kenyerôket keresni kézi munkâjukkal.
A kalotaszegi varrottas stilszerû régi munka, melyet a mûlt szàzad kôze-
péig varrt a nép. Ezzel ékesité ôltôzékét, âgynemûjét, szobâja falât; azonban
egyszerre csak egy kevésbbé szép, de sokkal szaporàbb munka kezdte kiszori-
tani az <5si varrottast, mely aprânként egészen a tulipânos lâdâkba kerult,
helyet adva a hasznàlatban a kônnyebb szôttesnek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch