Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 184 -
Text der Seite - 184 -
184
nagyobb üregekkel, melyekben tômérdek bagoly tanyázik. E sziklaüregek
között van egy terjedelmesebb barlangszerû is, melyben sok porladozó csontot
találhatni. A kozségtól nem messze fekvó Grecsa nevú hegyen egy nagyobb
szabású fbldvár maradványai láthatók.
Sólyomkóról egy hegyen át a közeli Borsa vôlgyébe érünk, s ott
nyugatra, a patak felsó folyása mentén az egymással szomszédos Kis- és
Nagy-Esküll'ó kôzségek vonják magukra figyelmünket. A tôrténelmi monda
szerint, mely a két kôzség között levó „ Aranyos dombu-hoz fíizódik, ezen
a dombon állott Tuhutum vezér, mikor az almás-vólgyi csata után a legyözött
benszülöttek húségesküjét fogadta. Innen származnék a kôzségek neve is.
E helyröl küldött földet a megye 1867-ben Budapestre a koronázó dombhoz.
Innen keletre, a Borsa vôlgyének a Szamos vôlgyével való egyesûlésénél fekszik
a Deés felé vivó országút és vasút mellett Vdlaszút báró Bánffy Albert szép
kastélyával és parkjával. E kôzséggel szemben, de már a Szamos jobb partján
fekszik fíonczida (régen Bonczhida) kôzség, gróf Bánffy György pompás
kastélyával s az erdélyi részekben páratlan terjedelmú gyönyöru parkjával.
1674-ben Bonczidára menekúlt üldózói elôl, a késóbb Apaffy Mihály fejedelem
által kivégeztetett Bánffy Dénes. Az 1703. év ószén Bonczidánál verték tönkre
a kuruczok az erdélyi labancz tábort, s aztán elfoglalták Kolozsvár kôrnyékét.
Bonczidára vonatkozik az a ma is kôzônséges régi mondás, hogy „Henczidától
Bonczidáig folyt a sárga lé", a mi egy, valamikor ott lefolyt nagy lakmározás
alkalmából keletkezett. Bonczidától délre a Szamos mellett fekszik egymás
szomszédságában a három Zsuk : Alsó-, Fels'cI- és Nemes-Zsuk. Alsó-Zsuk
az utóbbi évtizedekben az erdélyi fóurak versenytelepévé lett s nemcsak
lóversenyeiról, hanem falkávadászatairól is nevezetes.
A mezfis/gi vidék. — Nemes-Zsuktól déli irányban alig egy órai járásra
szintén a Szamos mellett van Apahida (eredetileg Apátliida, a kolozsmonostori
apátok vámszedó jogáról nevezve), a mely jóformán kulcsa Kolozsvár vidéke
mezóségi részének. Kôzelében sós fürdó van. A helység melletti kavics-
bányában 1889-ben egy ó-kori sírra akadtak, melyból nagy értékú régiségek
kerúltek elô. A Kolozsvártól kelet felé kiindúló vasút itt két irányba ágazik el.
Az éjszaki : a szamosújvár—deési szárnyvonal, a déli pedig a budapest—
predeali fóvonal, melynek Kolozsmegye terúletén utolsó állomása Kolozs-
Kara. Ez állomástól visz az út közeli, 4000 lakosú Kolozs rendezett tanácsú
városba, mely egykor, midón még gazdag sóbányája mívelés alatt állott, élénk
bányaváros volt. Nyaranként most is fölpezsditik társadalmi életét a fürdó-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch