Seite - 184 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

184 nagyobb üregekkel, melyekben tômérdek bagoly tanyázik. E sziklaüregek között van egy terjedelmesebb barlangszerû is, melyben sok porladozó csontot találhatni. A kozségtól nem messze fekvó Grecsa nevú hegyen egy nagyobb szabású fbldvár maradványai láthatók. Sólyomkóról egy hegyen át a közeli Borsa vôlgyébe érünk, s ott nyugatra, a patak felsó folyása mentén az egymással szomszédos Kis- és Nagy-Esküll'ó kôzségek vonják magukra figyelmünket. A tôrténelmi monda szerint, mely a két kôzség között levó „ Aranyos dombu-hoz fíizódik, ezen a dombon állott Tuhutum vezér, mikor az almás-vólgyi csata után a legyözött benszülöttek húségesküjét fogadta. Innen származnék a kôzségek neve is. E helyröl küldött földet a megye 1867-ben Budapestre a koronázó dombhoz. Innen keletre, a Borsa vôlgyének a Szamos vôlgyével való egyesûlésénél fekszik a Deés felé vivó országút és vasút mellett Vdlaszút báró Bánffy Albert szép kastélyával és parkjával. E kôzséggel szemben, de már a Szamos jobb partján fekszik fíonczida (régen Bonczhida) kôzség, gróf Bánffy György pompás kastélyával s az erdélyi részekben páratlan terjedelmú gyönyöru parkjával. 1674-ben Bonczidára menekúlt üldózói elôl, a késóbb Apaffy Mihály fejedelem által kivégeztetett Bánffy Dénes. Az 1703. év ószén Bonczidánál verték tönkre a kuruczok az erdélyi labancz tábort, s aztán elfoglalták Kolozsvár kôrnyékét. Bonczidára vonatkozik az a ma is kôzônséges régi mondás, hogy „Henczidától Bonczidáig folyt a sárga lé", a mi egy, valamikor ott lefolyt nagy lakmározás alkalmából keletkezett. Bonczidától délre a Szamos mellett fekszik egymás szomszédságában a három Zsuk : Alsó-, Fels'cI- és Nemes-Zsuk. Alsó-Zsuk az utóbbi évtizedekben az erdélyi fóurak versenytelepévé lett s nemcsak lóversenyeiról, hanem falkávadászatairól is nevezetes. A mezfis/gi vidék. — Nemes-Zsuktól déli irányban alig egy órai járásra szintén a Szamos mellett van Apahida (eredetileg Apátliida, a kolozsmonostori apátok vámszedó jogáról nevezve), a mely jóformán kulcsa Kolozsvár vidéke mezóségi részének. Kôzelében sós fürdó van. A helység melletti kavics- bányában 1889-ben egy ó-kori sírra akadtak, melyból nagy értékú régiségek kerúltek elô. A Kolozsvártól kelet felé kiindúló vasút itt két irányba ágazik el. Az éjszaki : a szamosújvár—deési szárnyvonal, a déli pedig a budapest— predeali fóvonal, melynek Kolozsmegye terúletén utolsó állomása Kolozs- Kara. Ez állomástól visz az út közeli, 4000 lakosú Kolozs rendezett tanácsú városba, mely egykor, midón még gazdag sóbányája mívelés alatt állott, élénk bányaváros volt. Nyaranként most is fölpezsditik társadalmi életét a fürdó-