Seite - 189 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

189 folyások tovább sodorják az omladékot s néha nagyobb termo terúletet is betemetnek vele, terméketlenné tevén azt mindaddig, míg ismét új televény nem képzódik rajta. A mezóségi tályagoknak vizet át nem eresztó természetéból keletkezik a Mezóségnek egy másik jellemzó tulajdonsága is. Nevezetesen az esó- és hóvíz, mivel nem szivároghat be könnyen a talajba, a mélyebb helyeken, a völgyek fenekén összegyülemlik s kisebb-nagyobb idöszaki vagy állandó tócsákat, mocsarakat, lápokat, sot tavakat is alkot. Ilyen kisebb, tôbbé-kevésbbé állandó A kolozsi sósfürdo és kôrnyéke a Mezoségen. tócsák és tavak nem ritkán bizonyos magasságban is elófordúlnak. így Apa- hidától keletre a Darvas-hegyen két ilyen kis tó van. Ördöngös-Füzestöl éjszakra a „La Osinyigoj" nevû hegy délkeleti oldalán is van egy; Kudu és Kaján faluk között a „Dealu Csetaté"-n van a negyedik. Ilyen még az az állandó tócsa is, mely a mikolai és füzesi patakok kózti vízválasztó éjszaki oldalán van. A mezóségi völgyi tavak keletkezésénél itt-ott, és pedig a nagyobb tavak némelyikénél kimutathatóan kozremunkált az emberi kéz is. Világosan észrevehetók még ma is több hclyen azok a mesterséges gátak és dugások, melyeknek rendeltetésôk a viz folszorítása és ôsszegyûjtése volt részint azért, hogy a folgyúlt vizet malmok hajtására használják, részint hogy halastavakat csináljanak.