Seite - 192 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 192 -
Text der Seite - 192 -
192
miatt a fnezóségi ember késó ószszel, telen és kora tavaszszal falujából ki sem
mozdúlhatott. Ez az állapot és a Mezóség fölszini alakúlásának sajátossága
okozta, hogy e vidéken város és azzal együtt polgári clem nem fejlódhetett.
A mezo város számba vehetó Kolozs, Szék és Maros-Ludas helységek is csak a
szélein feküsznek. Kolozsvártól Maros -Vásárhelyig légvonalban csaknem száz
kilométer hosszúságban egyetlen várost vagy tekintélyesebb kOzséget sem
találunk. Üjabb idóben a kozlekedésre nézve is kedvezó változás állott be. Bár
a kolozsvár—predeáli, a kocsárd—marosvásárhelyi és a szamosvölgyi vasútak e
vidéknek csak szélein haladnak el, de a maros-ludas—beszterczei vasút a Ludas
patak és a Budatelki patak völgyein át épen küzepén metszi e terúletet és igen
sokat tesz arra, hogy a Mezóség a különbözö piaczokon értékesíthesse termé-
nyeit; továbbá az Apahidától Szászrégenig a Mezóséget épen hoszszában átszeló
és jó karban tartott országut is nagyban hozzájárúl a forgalom és az érintkezés
megkónnyítéséhez.
A Mezóség sekélyes patakjai részben a Maros, részben pedig a Szamos
vízrendszeréhez tartoznak, s ennek kovetkeztében nagyobb völgyei is e patakok
mentén vonúlva, vagy déli, vagy pedig éjszak-nyugati irányban húzódnak.
A Marosra nyíló tekintélyesebb völgyek a kovetkezók: a Mezóség legkeletibb
szélét öntözö Lucz patak völgye; ettól nyugatra a szabadi és a paniti völgyek,
a terjedelmes mocsarakban és tavakban gazdag Nyulas patak s az annak
folytatásáúl szolgáló Kapus völgye, mely Maros-Lekenczénél éri el a Marost.
Leghosszabb az az egyvégtiben húzódó kettós völgy, melyen délre a Ludas,
éjszakra a Budatelki patak fut s mely a Mezóségnek csaknem a kozepét egészen
átszeli éjszakról dél felé. E völgyben az ellenkezó irányban futó két patak
mentén a Mezóséget jellemzó völgyi tavak úgy sorakoznak, mint a zsinórra
fuzött gyöngyszemek. Itt van a Mezóség egyik legnagyobb tava, a tnez'ó-záJii
tó is. A terúlet legoyugatibb részén van a csáni vagy Horgas patak völgye,
mely az Aranyosra torkollik. A Szamos felé futó völgyek között legnagyobbak
a széki és a czegei völgyek. A széki a czegei völgybe nyílik, mely a Füzes
patak mentén, Szamos-Ujvár felé húzódik. E két völgyben is egész tósorozat
van, melyek között legnevezetesebb a Hódos vagy másként czegei tó. A mezó-
ségi völgyek többnyire osszeszorúló hosszúkás teknó- vagy öblösebb katlan-
alakúak s mindenikbe számos mellékvOlgy torkollik; az ilyen összeszögelle-
seknél néhol tágas térségek képzódnek. A völgyeket szegélyezó, itt-ott
megszakadó s 400—500 méternél sehol sem magasabb dombsorok között
a falvak szétszórva, gyakran eg\mástól nagy távolságban feküsznek.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch