Seite - 192 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

192 miatt a fnezóségi ember késó ószszel, telen és kora tavaszszal falujából ki sem mozdúlhatott. Ez az állapot és a Mezóség fölszini alakúlásának sajátossága okozta, hogy e vidéken város és azzal együtt polgári clem nem fejlódhetett. A mezo város számba vehetó Kolozs, Szék és Maros-Ludas helységek is csak a szélein feküsznek. Kolozsvártól Maros -Vásárhelyig légvonalban csaknem száz kilométer hosszúságban egyetlen várost vagy tekintélyesebb kOzséget sem találunk. Üjabb idóben a kozlekedésre nézve is kedvezó változás állott be. Bár a kolozsvár—predeáli, a kocsárd—marosvásárhelyi és a szamosvölgyi vasútak e vidéknek csak szélein haladnak el, de a maros-ludas—beszterczei vasút a Ludas patak és a Budatelki patak völgyein át épen küzepén metszi e terúletet és igen sokat tesz arra, hogy a Mezóség a különbözö piaczokon értékesíthesse termé- nyeit; továbbá az Apahidától Szászrégenig a Mezóséget épen hoszszában átszeló és jó karban tartott országut is nagyban hozzájárúl a forgalom és az érintkezés megkónnyítéséhez. A Mezóség sekélyes patakjai részben a Maros, részben pedig a Szamos vízrendszeréhez tartoznak, s ennek kovetkeztében nagyobb völgyei is e patakok mentén vonúlva, vagy déli, vagy pedig éjszak-nyugati irányban húzódnak. A Marosra nyíló tekintélyesebb völgyek a kovetkezók: a Mezóség legkeletibb szélét öntözö Lucz patak völgye; ettól nyugatra a szabadi és a paniti völgyek, a terjedelmes mocsarakban és tavakban gazdag Nyulas patak s az annak folytatásáúl szolgáló Kapus völgye, mely Maros-Lekenczénél éri el a Marost. Leghosszabb az az egyvégtiben húzódó kettós völgy, melyen délre a Ludas, éjszakra a Budatelki patak fut s mely a Mezóségnek csaknem a kozepét egészen átszeli éjszakról dél felé. E völgyben az ellenkezó irányban futó két patak mentén a Mezóséget jellemzó völgyi tavak úgy sorakoznak, mint a zsinórra fuzött gyöngyszemek. Itt van a Mezóség egyik legnagyobb tava, a tnez'ó-záJii tó is. A terúlet legoyugatibb részén van a csáni vagy Horgas patak völgye, mely az Aranyosra torkollik. A Szamos felé futó völgyek között legnagyobbak a széki és a czegei völgyek. A széki a czegei völgybe nyílik, mely a Füzes patak mentén, Szamos-Ujvár felé húzódik. E két völgyben is egész tósorozat van, melyek között legnevezetesebb a Hódos vagy másként czegei tó. A mezó- ségi völgyek többnyire osszeszorúló hosszúkás teknó- vagy öblösebb katlan- alakúak s mindenikbe számos mellékvOlgy torkollik; az ilyen összeszögelle- seknél néhol tágas térségek képzódnek. A völgyeket szegélyezó, itt-ott megszakadó s 400—500 méternél sehol sem magasabb dombsorok között a falvak szétszórva, gyakran eg\mástól nagy távolságban feküsznek.