Seite - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

196 trachit, porphirit, granit alkotják. A mészsziklák kôzôtt fészkesen fordûlnak eló a vasérczek. A toroczkói hajdani vasbányákban ezüstót és ólmot is találtak. A Jára vólgyében Kisbánya szomszédságában, továbbá az Aranyos vôlgyében, Offenbánya kózelében a sziklák aranyat is tartalmaznak. A Tordai erdóben folhagyott mangán-bányák vannak. A szolcsvai patak medrében és kórnyékén vastimgránát-kristályok is bóven fordúlnak ció. Az Aranyos folyó pedig arany- tartalmú homokjától kapta nevét. Asványos forrás kevés van. A tordai régi sóbányák beomlott és vízzel telt aknáiban sós tavak keletkeztek; ezek adtak létet a megye egyetlen ásványos fürdótelepének. Az egyes helységek határában fblfakadó sósforrások pedig azt jelôlik, hogy a fóld mélyében a kósóréteg mely irányban húzódik. A hajdani Tordamegye, mely egyike volt a legósibb erdélyi vármegyék- nek, a bihari havasoktól a keleti Kárpátokig egész Erdélyen átnyúlt. A XIII. század kôzepén a tatárok a lakosság nagy részét kipusztították. Az elnéptele- nedett vidékekre a tatáijárás után a kézdi székelyek egy része telepúlt le. E miatt e vidéket külón szakították a megyétól s mint ôtôdik székely széket Aranyos-szék névvel a Székelyfôldhôz csatolták; lakosai 1764-ben, a székely kiváltságok ellenére, szintén kénytelenek voltak „fôlvenni a fegyvert", s ettól fogva a székely huszárezred elsó századát innét állították ki. Aranyosszék 1876-ban újra egyesúlt a régi megyével Torda-Aranyosmegye név alatt. Az Arpad-házi királyok alatt a só- és vasbányák mívelésére német telepesek is jôttek e vidékre. Ez Ausztriából ide telepedett németek egy része (Toroczkó vidékén) késóbb teljesen elmagyarosodott, más része pedig eloláho- sodott vagy elpusztúlt. A XIV. századtól kezdve a betelepûlô oláhság is egyre jobban szaporodott. Ez ido szerint legsûrûbb a népesség a megye kôzepén, legritkább a magas hegyektól borított nyugati részben. A lakosok vidékenként és nemzetiségôk szerint tóbb tekintetben külón- bôznek egymástól. A régi szokások a régi népviselettel egyetemben már nagyobbára eltúntek. Az aranyos-széki székelyek ôsi népviselete is csaknem egészen eltûnt, de épitkezésôkben, lakô telkók és házuk berendezésében még elég sok hagyományt megóriztek. Fából épitett ives tornáczú házaik csinos külsejúek, melyek fodelének iitczára nézó deszka-homlokzatára vágott füstlyukai a tulajdonos vallása szerint változnak. A reformátusoknál és az unitáriusoknál rendesen egy-egy kehely, a római katholikusoknál kereszt és a gôrôg-keleti vallásúaknál apreszknra (a papnak ajándékúl adni szokott sütemény) kôrvonalai vannak kifúrészelve. Az udvarok úgy vannak beosztva, hogy a marhák részére