Seite - 198 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

198 ékesítik. A leányok hajukat két ágba fonva viselik, de az egyik ág elól a homlokon kezdódik. Az ing nyaka, kaija és kézelóje színesen van hímezve. A ránczba szedett ingmellre nagy gonddal alkalmazott hímzés, az úgy nevezett csnpág, most már nagyon ritka. A topánfalvi havasok kózségeiben laknak a móczok, a románságnak egy külön csoportja. Faiparral foglalkoznak és készítményeikkel az ország nagy részét bejátják. Epítkezésók és ruházkodásuk sokban hasonlít a Székelyfóld hegyesebb vidékeinek lakóiéhoz. Oka valószinúen az, hogy a topánfalvi havasok kincstári erdóségeibe ido folytán, mint famunkásokat számos székely családot telepítettek, a kik ugyan eloláhosodtak, de hatásuk meglátszik a móczok épít- kezésén és ruházkodásán. A megye hat járásának székhelyei kisebb-nagyobb mértékben városias színezetüek; de az egész megyében csak egy város van, a megye székhelye, Torda; a tóbbi mind kisebb-nagyobb falusi kózség. Torda a Rákos pataknak az Aranyosba ómlésénél épúlt. A kórnyezó dilu- viális magaslatokat a hajdani Potaissa nevú római Castrum és város romjai borítják. Alig van Tordán épúlet, melyhez ez elpusztúlt római város épúlet- anyaggal ne járúlt volna, alig van kapu, mely elótt római faragott kövek ne hevernének, sót a vidék úri lakaihoz és parkjaihoz évszázadok óta hordják innen díszítésúl a dombormúveket, szobortóredékeket, fólíratos és más faragott kóveket. A mai Torda tóbb kózség egyesúléséból alakúlt. Alsó része Ó- Torda, felsó része Üj- Torda nevet visel. Egykori külón állásukról még csak az itt is, ott is tartatni szokott országos vásárok tanúskodnak. Tordának ósszesen 12.082 lakosa van; ezeknek felénél tóbb református vallású. A lakosság tóbbi része a római katholikus, góróg katholikus, góróg keleti, ágostai evan- gelikus, unitárius és izraelita felekezetek kózótt oszlik meg úgy, hogy a városban az erdélyi részeknek hét felekezete van képviselve egy-egy egyház- kózséggel és templomokkal. A megyének, számos hatóságnak és hivatalnak székhelye; van itt királyi tórvényszék, járásbiróság, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelóség, kir. ügyészség és sóbányahivatal. Kózmúvelódési intézetei számosak. Van iparos- és polgáriskolája, három olvasó-egyesúlete, zene- és daltársasága, kónyvnyomdája, helyi lapja, stb. Torda, bár rendezett tanácsú város és megyei székhely, legnagyobb részt egyszerú fóldszintes házakból áll. Epúletei kózúl magasan kiemelkednek a templomok, melyek kózótt legrégibb az ó-tordai református templom. Eredetileg csúcsíves volt, de késóbbi átépítések folytán sokat vesztett régi