Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 200 -
Text der Seite - 200 -
200
szépségébôl. Diszesebb épulet még a piaczon a rômai katholikusok nagy
temploma is, mely a XV. szàzad mâsodik felében épûlt. Ugyanezen idôbôl
valô az uj-tordai reformàtus templom is, de ez, szentélyét kivéve, teljesen àt
van alakitva.
Torda egyéb épûletei kôzôtt legérdekesebb az ûgy nevezett fejedelmi
palota. A Bâthoryak idejébôl valô s gyakran volt a Tordân idôzô vagy àtutazô
fejedelmek szâllô helye. Ugyancsak a fejedelmek gyakori itt idôzése s az itt
tartott orszâggyûlések hosszû sora okozta, hogy az erdélyi fôuri csalàdok
kôzul igen sokan âllandô szàllâst tartottak Tordân. A fejedelmi palota szom-
szédsâgàban ail a Wesselényi csalâd hàza is, melyen mârvàny emléktâbla
hirdeti, hogy 1794-ben falai kôzôtt szûletett Jôsika Miklôs bârô, a hires
regényirô. Régibb épuletei kôzûl figyelmet érdemel még a renaissance stilban
épûlt régi vâroshâza; az ûjabbak kôzôtt pedig a megyehâza és a kôzkôrhâz.
A vâros végén az Aranyos folyôn âtvezetô s egyetlen ivu fôdeles fahid egyike
a régebbi erdélyi hidépités nevezetesebb alkotâsainak.
E hidon visz ât az ut a szomszédos Keresztesmezôre. Ez az erdélyi
medencze egyik legtéresebb rônasâga, mely Vârfalvâtôl Aranyos-Gyéresig
nyugatkeleti irânyban 18 kilométer hosszû, Tordânâl éjszak-déli irànyban
pedig 6'/, kilométer széles. A fejedelmek korâban a Tordân tartott szâmos
orszâggyûlés nagy része rendesen ezen a mezôn folyt le. Nehâny orszâggyûlést
azonban a piaczi nagy templomban, vagy a fejedelmi palotàval szomszédos
reformàtus templomban tartottak. A tordai orszâggyulések kôzûl kétségtelenûl
legnevezetesebbek a vallâsi szabadsâgot biztositô 1564-, 1567-, 1568- és
1573-iki orszâggyulések voltak.
Valôszinû, hogy Tordât és kôrnyékét a magyarsâg mindjârt a honfoglalâst
kôvetô idôkben megszâllotta. Mâr az elsô Arpàd-hâzi kirâlyok idejébôl nyomai
maradtak a Tordân megtelepûlt magyarsâgnak. A XII. szâzadbeli német
telepitések idejében a sôbânyâk mivelésére Tordâra is telepedtek németek,
a kik szâzadokon ât sajât tôrvényeik szerint, killôn birô alatt éltek és csak a
XIV. szâzad végén olvadtak belé a magyarsâgba. Torda tôbb izben elpusztult
s e miatt lakossâga is meg-megûjult egy nehânyszor; a XIV. és XV. szâzadban
— mint az akkor épûlt meglehetôs nagysâgû hârom templom is bizonyitja —
virâgzô vâros lett belôle. Legtôbb csapâs Tordât a XVI. és XVII. szâzadban
érte. Bâsta csâszâri tâbornok Bâthory Zsigmondnak Erdélybe valô visszatértekor
(1598) legtekintélyesebb polgârait az ô-tordai kastélyban és az ûj-tordai
templom-erôdben kardélre hânyatta. Mihâly havasalfôldi vajda 1601-ben kétszer
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch