Seite - 200 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

200 szépségébôl. Diszesebb épulet még a piaczon a rômai katholikusok nagy temploma is, mely a XV. szàzad mâsodik felében épûlt. Ugyanezen idôbôl valô az uj-tordai reformàtus templom is, de ez, szentélyét kivéve, teljesen àt van alakitva. Torda egyéb épûletei kôzôtt legérdekesebb az ûgy nevezett fejedelmi palota. A Bâthoryak idejébôl valô s gyakran volt a Tordân idôzô vagy àtutazô fejedelmek szâllô helye. Ugyancsak a fejedelmek gyakori itt idôzése s az itt tartott orszâggyûlések hosszû sora okozta, hogy az erdélyi fôuri csalàdok kôzul igen sokan âllandô szàllâst tartottak Tordân. A fejedelmi palota szom- szédsâgàban ail a Wesselényi csalâd hàza is, melyen mârvàny emléktâbla hirdeti, hogy 1794-ben falai kôzôtt szûletett Jôsika Miklôs bârô, a hires regényirô. Régibb épuletei kôzûl figyelmet érdemel még a renaissance stilban épûlt régi vâroshâza; az ûjabbak kôzôtt pedig a megyehâza és a kôzkôrhâz. A vâros végén az Aranyos folyôn âtvezetô s egyetlen ivu fôdeles fahid egyike a régebbi erdélyi hidépités nevezetesebb alkotâsainak. E hidon visz ât az ut a szomszédos Keresztesmezôre. Ez az erdélyi medencze egyik legtéresebb rônasâga, mely Vârfalvâtôl Aranyos-Gyéresig nyugatkeleti irânyban 18 kilométer hosszû, Tordânâl éjszak-déli irànyban pedig 6'/, kilométer széles. A fejedelmek korâban a Tordân tartott szâmos orszâggyûlés nagy része rendesen ezen a mezôn folyt le. Nehâny orszâggyûlést azonban a piaczi nagy templomban, vagy a fejedelmi palotàval szomszédos reformàtus templomban tartottak. A tordai orszâggyulések kôzûl kétségtelenûl legnevezetesebbek a vallâsi szabadsâgot biztositô 1564-, 1567-, 1568- és 1573-iki orszâggyulések voltak. Valôszinû, hogy Tordât és kôrnyékét a magyarsâg mindjârt a honfoglalâst kôvetô idôkben megszâllotta. Mâr az elsô Arpàd-hâzi kirâlyok idejébôl nyomai maradtak a Tordân megtelepûlt magyarsâgnak. A XII. szâzadbeli német telepitések idejében a sôbânyâk mivelésére Tordâra is telepedtek németek, a kik szâzadokon ât sajât tôrvényeik szerint, killôn birô alatt éltek és csak a XIV. szâzad végén olvadtak belé a magyarsâgba. Torda tôbb izben elpusztult s e miatt lakossâga is meg-megûjult egy nehânyszor; a XIV. és XV. szâzadban — mint az akkor épûlt meglehetôs nagysâgû hârom templom is bizonyitja — virâgzô vâros lett belôle. Legtôbb csapâs Tordât a XVI. és XVII. szâzadban érte. Bâsta csâszâri tâbornok Bâthory Zsigmondnak Erdélybe valô visszatértekor (1598) legtekintélyesebb polgârait az ô-tordai kastélyban és az ûj-tordai templom-erôdben kardélre hânyatta. Mihâly havasalfôldi vajda 1601-ben kétszer