Seite - 201 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 201 -
Text der Seite - 201 -
201
is fólgyújttatta a várost; ott ólette meg ót Básta a tordai táborban. A szét-
futott lakosok csak Bocskay fejedelemsége idejében kezdettek visszatérni
elhagyott túzhelyeikhez. Báthory Gábor, hogy a város újabb gyarapodását
elómozdítsa, 1609-ben a városnak újabb szabadalmakat adott. E szabadal-
makat Bethlen Gábor 1614-ben megerósítette és a még mindig lakatlan
Uj-Tordába saját palotás vitézei kózúl 332-t letelepített, kiket egyúttal
nemesekké is tett. Az a torók hadsereg, a mely 1658-ban a II. Rákóczy
Gyórg'y szerencsétlen lengyelországi hadjárata után Erdélybe betórt, Tordát
foldúlta s lakosainak jó részét rabszíjra fúzte. A kóvetkezó évben a torók dúlás
ismétlódik, s Torda egészen elnéptelenedik. 1660-ban az országgyülés, Ihogy
j* : 7
A tordai híd.
Tordát hamvaiból fóltámaszsza, a tórókóktól elfoglalt Lugos és Karánsebes
elmenekúlt lakosait telepíti falai kózé; 1665-ben pedig a szintén hasonló
sorsra jutott nagyváradi órséget telcpítik le a részben még mindig üresen
• álló telkekre. 1668-ban Apaffy fejedelem ez új telepesekkel egyetemben az
egész Ó-Tordát is megnemesíti. Ezeknek a megnemesített új telepeseknek
utódai lettek Tordának úgy nevezctt „kebeles polgárai". Sokat szenvedett
Torda még a II. Rákóczy Ferencz-féle kurucz mozgalmakban is. Rabutin hadai
. 1707-ben teljesen fóldúlták. Lakosai elmenekúltek és csak 1711 -ben kezdettek
visszaszállingózni. A szatmári béke után Torda lassanként újra megerósódótt,
s 1759-ben régi szép napjai még egyszer megújúlni látszottak, a mennyiben
falai kózótt tartották a 127-ik s egyúttal utolsó tordai országgyúlést is. Mai
napság a város az érdélyrészi magyarság egyik erósebb támasza és góczpontja
egy nagyobb vidék gazdasági és múvelódési életének. Az unitáriusoknak
M. 26
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch