Seite - 201 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

201 is fólgyújttatta a várost; ott ólette meg ót Básta a tordai táborban. A szét- futott lakosok csak Bocskay fejedelemsége idejében kezdettek visszatérni elhagyott túzhelyeikhez. Báthory Gábor, hogy a város újabb gyarapodását elómozdítsa, 1609-ben a városnak újabb szabadalmakat adott. E szabadal- makat Bethlen Gábor 1614-ben megerósítette és a még mindig lakatlan Uj-Tordába saját palotás vitézei kózúl 332-t letelepített, kiket egyúttal nemesekké is tett. Az a torók hadsereg, a mely 1658-ban a II. Rákóczy Gyórg'y szerencsétlen lengyelországi hadjárata után Erdélybe betórt, Tordát foldúlta s lakosainak jó részét rabszíjra fúzte. A kóvetkezó évben a torók dúlás ismétlódik, s Torda egészen elnéptelenedik. 1660-ban az országgyülés, Ihogy j* : 7 A tordai híd. Tordát hamvaiból fóltámaszsza, a tórókóktól elfoglalt Lugos és Karánsebes elmenekúlt lakosait telepíti falai kózé; 1665-ben pedig a szintén hasonló sorsra jutott nagyváradi órséget telcpítik le a részben még mindig üresen • álló telkekre. 1668-ban Apaffy fejedelem ez új telepesekkel egyetemben az egész Ó-Tordát is megnemesíti. Ezeknek a megnemesített új telepeseknek utódai lettek Tordának úgy nevezctt „kebeles polgárai". Sokat szenvedett Torda még a II. Rákóczy Ferencz-féle kurucz mozgalmakban is. Rabutin hadai . 1707-ben teljesen fóldúlták. Lakosai elmenekúltek és csak 1711 -ben kezdettek visszaszállingózni. A szatmári béke után Torda lassanként újra megerósódótt, s 1759-ben régi szép napjai még egyszer megújúlni látszottak, a mennyiben falai kózótt tartották a 127-ik s egyúttal utolsó tordai országgyúlést is. Mai napság a város az érdélyrészi magyarság egyik erósebb támasza és góczpontja egy nagyobb vidék gazdasági és múvelódési életének. Az unitáriusoknak M. 26