Seite - 202 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 202 -
Text der Seite - 202 -
202
itt gymnasiuma volt, melynek tanárai kôzt idônként tôbb irodalmi férfi akadt.
Ilyen volt Gyôngyôsi János és Aranyosrákosi Székely Sándor, ki a XIX. század
elején a magyar mythologiát elôszôr kisérlette meg kôltôileg értékesiteni
„A székelyek Erdélyben" czimû kis eposzában. Az 1878-ban megszûnt
gymnasium épületében most állami polgáriskola van.
Torda lakosai leginkább fóldmíveléssel, de részben ¡parral és kereskedéssel
is foglalkoznak. Minthogy Torda a Mezóségnek és az Aranyos-menti havasoknak
is piacza, a tordai iparosok készítményeiket az ottani lakosok szüksége és
izlése szerint állítják eló, s ezért ez ipartermékek néprajzi szempontból is
érdekesek. Helyi külónlegesség a disznóhúsból sütótt tordai pecsenye. Ennél
is nevezetesebb a tordai pogácsa, mely igen jóízü mézes kalács-sütemény és a
távolabbi vidékek piaczain is keresett czikk. A tordai vásárokat nagy vidék
népe látogatja s így azokon a kôrnyék lakóinak viseletét nagy változatosságban
láthatni. A gyáripart csak egy serfózóház és egy cellulose-gyár képviseli.
Torda sóbányászata a messze óskor homályában kezdódik. A várostól
keletre emelkedó magaslaton voltak a rómaiak sóaknái. Késôbb, nevezetesen
az erdélyi fejedelmek idejében az Uj-Torda fôlôtti aknákat mívelték. Ma is a
hegy e részében foly a bányamívelés ôt aknában, melyekból évenként 20.000
métermázsa sót fejtenek 320.000 korona értékben. A rómaiaktól mívelt
sóbányák helyén fekszik a varos tulajdonához tartozó római vagy bánya-fürd'ó.
Ettól éjszakra mintegy 3/4 kilométer távolságban van egy másik, a fejedelmek
idejében mívelt, de késôbb beomlott aknák helyén a kincstár tulajdonában levó
Akna-fiirdb. Ezt is Torda városa vette bérbe s mind a két helyen alkalmas
fürdó-házakat és szállókat építtetve, csinos fürdótelepet létesített. Mind a két
fardó vize a jelesebb konyhasós vizek kózé tartozik, sót az Akna-fardó vize a
legkitünóbb külfóldi konyhasós vizek kózótt is a legkiválóbbak sorában foglal
helyet. Az abbahagyott és szárazon álló aknák kózúl legnevezetesebb tizenhat-
szoros visszhangjáról az úgy nevezett József-akna.
Most Tordától a megye legnyugatibb hegyes részére, az Aranyos forrás-
vidékére, a Nagy-Aranyos zordon vólgyébe vezetjük az olvasót, hol Szkerisora
kózséget találjuk. Ez a Szkerisora nem is annyira kózség, mint inkább a havasok
tóbb ezer hold terúletén szétszórt lakások gyújtó neve. Osszesen mintegy
5621 lakosa van, de alig van benne oly házcsoport, a hol egy kilométernyi
hosszúságban legalább ÍO—15 ház volna egymás szomszédjában. Ilyen nagyobb
házcsoportok tóbbnyire egy-egy mellékvólgynek a fó vólgyhóz való esatlakozá-
sánál találhatók. Ily helyeken rendszerint a templom és néhol az iskola is hirdeti,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch