Seite - 203 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

203 hogy ott van a kozség magva. Szkerisorát, valamint kornyékét, az egész topánfalvi járást móczok lakják. A kózség legnagyobb nevezetessége a határában levó jégbarlang, melynek mintegy 54 méter mélységú tátongó nyílásából egyszerre jéghideg fuvalom árad ki. A felúl 60 méternyi széles mélységnek három oldala függóleges és csak a lépcsószerúen lejtós keleti oldalon mehetünk le egy darabig. Onnan korláttal ellátott falépcsón haladhatunk alább. Leérve, éjszaki irányban egy 10 méter magas kapun egy 50 méter átmérójú s 20 méter magas elóterem sima jégpadlójára lépünk. A háttérben 3 méter átmérójú s hat méter magas kettós jéghalmot látunk. E jéghegytól balra tátongó mélységben túnik el az olvadó víz. Ha e mélységbe bedobunk egy követ vagy jégdarabot, mintegy 14 másodpercz múlva szilárd talajra (ltódik, mit ágyúdOrgésszerú puffanás ad hírúl. Az elócsarnoktól jobbra leszolgáló 14 méter széles, embermagasságú folyosón és jégtómegen haladhatunk 54 méter hosszúságban a jégbarlang legérdekesebb részébe. Legbámúlatosabb a temp- lomnak nevezett csarnok, mely 21 méter átmérójú és 2 2 méter magasságú üreg valóban olyan, mint valami ritka szépségú templom. Az újjnyitól derék- vastagságig váltakozó jégoszlopok, a boltozat függó kárpítjából alakúlt oltár megvilágítva a legszebb márványmúnek tetszik. Szkerisorán alíil a Nagy-Aranyoshoz balról az albáki völgy csatlakozik. Itt fekszik a szétszórtságra nézve Szkerisorához teljesen hasonló Albák nevú kózség, melynek két népesebb házcsoportja Gura-Albák és Gura-Aradi nevet visel. Sátoros ünnepeken és vasárnapokon megélénkúlnek a havasi kózségeknek ilyen nagyobb házcsoportjai, mert a havasi lakók ilyenkor ezek valamelyikében szoktak lóháton és foltarisznyázva összeseregleni az isteni tiszteletre. A havasi templomok kozelében többnyire egy-egy nyított szín van, melyben a vándor kereskedók rakják ki ily alkalmakra való árúikat, hogy az isteni tiszteletre érkezók egyúttal be is vásárolhassanak. Az innen délre esó Kis-Aranyos völgye sokkal tágasabb mint a Nagy- Aranyosé. Alsó- Vidra, Fels'ó- Vidra és Po?iorel kozségek e völgyben a nagyobb telepek, melyek szintén szétszórtan építvék. Erdemes itt egy pillantást vetnünk az építkezésre. A mócz házak többnyire emeletesek. A földszint kóból, a csinos tornáczú emelet pedig fából készúl. A fódél magas és meredek, hogy a hosszú tél havának sulya az épúletet ne rongálhassa. A ház azonban rendesen oly kicsiny, hogy mind foldszintjén, mind emeletén csak pár szúk helyiség van. A Kis-Aranyos volgyének legnagyobb nevezetessége a felsó-vidrai Csiga- hegy, mely felsó krétakorú homokkóból áll, telve a gyakran gyermekfej 26*