Seite - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

206 Öreg-havasröl alâereszkedô patak vôlgyében van Nagy- Oklos. A szomszédos Runkon egy nagyobb és egy kisebb sziklahasadék érdemes a megtekintésre. E sziklahasadék éjszakkeleti oldalânâl emelkedik a nagy Plesa hegy, melynek a kis-oklosi völgy felé lejtô tetôlapja borsö- és diönagysägü vasgömbökkel van tele hintve. Minden zâporesô iijabbakat sodor össze a vastartalmû talajon. A kis-oklosi pataknak az Aranyosba ômléséhez közel, a Vidaly-kô lâbânâl, a folyö jobb partjân épultek Vidaly kôzség szegényes fa kunyhöi. Az Aranyos vôlgyében Szolcsvànâl, de kivâlôan Vidaly vidékén a korâbbi erdôpusztitâsok kôvetkeztében a meredekrôl alâzuhanô kôfolyâsok és sziklaomlâsok gyakran az orszâgùtat is fenyegetik. Nehâny év öta vôlgyzàrô gâtakkal és fâsitâssal igyekeznek e bajon segiteni. Vidalyon alûl, a szûk völgy sziklâi mellett Borév kôzség épen ott hûzta meg magât, a hol balröl a Jâra folyô és jobbröl a toroczköi patak siet az Aranyosba. A Jâra vize az öreg-havas éjszaknyugati oldalâbôl ered. Szép fenyvesek s azok között dûs hegyi legelôk és kaszâlôk szomszédsâgàban zùgva törtet alâ. Itt, e félreesô helyen van a gröf Andrâssy csalâd kies fekvésû dobrini szép vadâsz- kastélya és erdészlaka. A délkeletre kanyarodö kis folyö vize meredek szirtek és erdos hegyek között rohan lefelé. Bal partjân egy meredek mészszikla tetejérûl Létavdr romjai tekintenek alâ. 1456-ban e vârhoz tartozott nemcsak az innen âttekinthetô vidék, hanem a szomszédos Hesdât-vôlgy kôzségeinek legnagyobb része is. Jànos Zsigmond az ellene fôllâzadt Balassi Menyhértet itt ostromol- tatta. A vârat elfoglalvân, leronttatta s az uradalmat hivei között szétosztotta. Igy jutott a vâr a fejedelemhez hû Kolozsvàr birtokâba. A késôbbi idôkben azonban még többször cserélt gazdât. A vârat körulvevö mészsziklâk között fészkesen itt-ott vas is talâlhatô. A sziklâkon tùl Magyar-Léta kôzség van, melynek 420 fônyi magyar lakosai kivâlô famunkâsok. A magyar-létaiak ôltôzkôdése, éjjitkezése és hâzi berendezése azonos a kalotaszegiekével. Szuk és sovâny hatârukat néhol két méter vastagon is boritja a Szent Ldszlô pénze néven ismeretes nummulit (foraminifera-kövü- letek). Igy van ez a szomszédos Asszonyfalvân is. Alâbb a Jâra vize Kis- Bânydt érinti, melynek hajdani arany- és ezustbânyâi most elhagyatva szunetelnek. Kis-Bânyân alûl kiszélesedik a völgy és a téres hely kôzepén a jârâs 1680 lakosû székhelyének, Alsö-Jdrdmk. tornyai tunnek föl. E kôzséget 1848-ban a folkelô românok majdnem teljesen elpusztitottâk. Jelenlegi lakosai részben magyarok, részben românok. Az alsö-järai magyatok között sok a fazekas, s a jârai fazekak az egész vidéken igen kelendôk.