Seite - 212 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

âi2 maradt földbe. Sok vcrsengésnek, ôsszeûtkôzésnek volt okozója ez a szokás. Innen éjszakra, az Aranyos kôzelében, Torda szomszédságában, bámúlatosan bö vizú források mellett fekszik Keresztes kôzség és a vele szomszédos Aranyos- Polyán, melynek szintén bó vizú forrásait akaiják folhasználni Torda város tervezett vízvezetékéhez. Az Aranyos partján és még szintén a Keresztesmezón terúl el Aranyos- Gyéres (1700 lakossal) és a vele ósszeépúlt Gyéres-Szent- Király (700 lakossal). Az utóbbi a birtokosok udvarházain és kastélyain kivúl csak nehány zsellérházból áll. Gyéres élénk forgalmú hely. Hajdani városi czímét és kiváltságait ugyan elvesztette, de vasúti állomása, három temploma, csinos házai, heti és országos vásárai mégis némi városias színezetet adnak neki. Gyérestól keletre a folyó bal partján fekszik Egerbegy harmad- félezer lakosú nagykôzség két templommal és több udvarházzal. Régebben ez is város volt s határór-katona lakosai némi kiváltságot is élveztek. Itt szakad az Aranyosba a Mezóségról eredó csáni vagy Horgas patak, melynek szép szelid vôlgyében és tei-jedelmes mellékvôlgyeiben feküsznek: Mez'ó-Nagy-Csán, Mezß-Szent-Jakab, Mez'ö-Böb, Mez'ó-Orke, Alsó- és Fels'ó-Detrehem népes kôzségek. Gyéres-Szent-Királytól délre fekszik Aranyos-Lóna kôzség, pár kilo- méterrel alább pedig, szintén az Aranyos jobb partján Gerend népes kôzség. A gerendi református templom egyike a megye kôzépkori épúleteinek, de nagyon át van alakítva. Gerenden a gróf Klebersberg család teijedelmes kastélyán kivúl nehány csinosabb udvarház isvan. Itt lakott és itt van eltemetve gróf-Kemény József, a kitúnó tórténetbúvár. Gerendtól alig három kilométerre, a folyó balpartján, áradásoknak is kitett helyen fekszik a jó boráról nevezetes Hadrév kózség, szólóvel beültetett szép hegy alján. Innen délre s nem messzire már a Maros téres völgye következik. Oda siet az Aranyos is, mely Vajda- szegen felül ömlik a Marosba. Az Aranyos mellékvólgyei kozúl nevezetesebb a már említett Hesdát völgye. A Hesdát vize fönn a megye éjszaknyugati havasaiban ered. Forrá- sához közel van Hesdát román kôzség szegényes és szétszórt házikóival. Hesdáttal éjszakon szomszédos Kis-Fenes, a magyar lakosságú Torda- Szent- László. Ez utóbbi egyike a csinosabb és élénkebb kôzségeknek 1400 lakossal, kiknek öltözete, szokásai, épitkezése és házi berendezése azonos a kalota- szegiekével. A nók itt is szövik a hires fodorvásznat és hímezik a kalota- szegihez hasonló szép varrottast. A kôzség házai kozúl magasan kiemelkedik a gróf Mikes család csinos nyári Iaka.