Seite - 214 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

214 E kôzségek határain, valamint tólük déli irányban a Hesdát-vólgy felsó részében levó kôzségek határain az altalaj mummulit mészkóból áll, melyben teménytelen a kôvûlet. E kôvûletek kózúl kivált a Szent-László pénze nevú mummulit oly nagy mennyiségben fordúl eló, hogy ÍO kilométer hosszúságban az út kavicsozására is azt használják. E mummulitokhoz egy néprege is fúzódik. Szent László vitézei élén — mondja a néprege — itt vette üldözöbe az ország- ban összerablott kincsekkel megrakodott kunok seregét. A menekúló kunok, hogy üldözöiket visszatartsák, a rablott aranyokat eléjôk szórták. A csel sikerúlt, mert a magyar vitézek a kunok üldózése helyett a szétszórt aranyakat igyekeztek összeszedni. A szent király fohászkodására azonban az Isten csodát tett s az aranyakat kóvé változtatta. Az így értéktelenné lett kines már nem tartotta tóbbé vissza a magyarokat az üldózéstól, a kik a kunokat aztán utól- érték s le is vágták mind egy szálig. A Hesdát vólgyében fekvó kôzségek lakói most csaknem mind románok, pedig a XVII. század vége elótt magyarok is szép számmal laktak e kôzségek- ben, mint az akkor fónnállott unitárius templomok is bizonyítják. E kôzségek között még Magyar-Peterd is inkább csak azért viseli a „magyar" elönevet, hogy ôssze ne téveszszék Kôzép- és Fels'ô-Peterd kôzségekkel. Itt tôrte át a Hesdát pataka a Kôves-bércznek 300 méter magas sziklatômegét és alkotta a Tordai hasadék néven ismeretes sziklaszurdokot, melyen kóról-kóre szôkdelve, kôzben apróbb vízesésekben a hasadék egész szélességét elfoglalva folyik tova. A hasadéknak Peterd felôl esö kapuja kôzelében két, nehezen megközelithetö barlang van. Mind a kettónek bejáratán lôréses falak láthatók. E barlangok hajdan menedékhelyúl szolgáltak a tordaiaknak. A nép Balika várának nevezi, mert a rege szerint Balika kurucz kapitány e barlangokból, mint megerósített rejtekhelyéból, csapott le a kôrnyéket sanyargató labanczokra. Úgy a Balika vára, mint a hasadék más barlangjai, melyek a kókorszakbeli ember tanyájáúl szolgáltak, ma vadgalambok, baglyok és tômérdek denevér tanyái. Igazán nagyszerûek a Tordai hasadék meredeken folnyúló sziklafalai és egyes kószálai. Meglepóen szép a 764 méter magas két Patkôs-k'ô, melyekröl még a keleti és déli határszéli havasok is láthatók. A Patkós-kó Torda város és Torda- Aranyosmegye czimerében is helyet kapott. A Tordai hasadékhoz is Szent László király nevét fûzi a néprege. Egy alkalommal — beszéli e néprege — Szent László csak kevés számú vitézétól kisérve, seregétól elszakadt az ütkö- zetben és a kunok súrú tômegébe jutott. A kunok rá rohantak a kis csapatra, hogy a királyt foglyúl ejtsék. A menekúló Szent László Istenhez fohászkodott