Seite - 217 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

217 1500 lakossal. Alább, Maros-Ludas kózelében hatol a Mezóség dombjai kózé a keresztúri vólgy is, hol szép szólók kózótt Gerend-Keresztúr fekszik. A keresz- túri pataknak a Marosba ómléséhez kózel van Maros-Kecze kózség, mely Apaffy fejedelem idejében gyakran volt az erdélyi fóurak gyúlóhelye. Maga a fejedelcm is tóbb alkalommal idózótt itt kedves emberénél, Apor István kincstartónál, kinek itteni fényes kastélyában tartotta lakodalmát 1696-ban a tórténetíró Cserey Mihály is Kun Ilonával. Utóbb a fényes kastély s vele együtt a magyarság is eltúnt Keczéról. A vólgy termékeny lapályán vaspálya halad Székely-Kocsárd 1550 lakosú magyar kózség felé, melynek határában római épúletnyomok láthatók. A székely-kocsárdi vasúti állomás a kózségnél valamivel alább, a 950 lakosú Székely-Fóldvár szomszédságában van. Innen ágazik ki az államvasútak marosvásárhelyi szárnyvonala. Székely-Foldváron a gróf Zichy István kastélyának parkja kózelében láthatók egy római castrum nyomai, mely a kózelben levó maros-újvári sóbányák védelmére szolgált. Székely-Fóldvárral szomszédos Veresmart kiskózség, mely mellett mind- járt Aranyos-szék hajdani székhelye, a 1900 lakosú Felvincz nagykózség túnik fól a Létom patakának a Marosba ómlésénél, egy tágas vólgy lankás oldalán. Magyar lakói leginkább fóldmívelésból, gyümólcs- és szólótermesztésból élnek. Nevezetesebb épúletei a római katholikus és református templomokon kivúl Aranyos-szék egykori székháza, melyben a járásbiróság, a szolgabirói hivatal és az állami elemi iskola van elhelyezve. Határában gyakran találnak római tárgyakat, nevezetesen az ótódik macedoniai legio L. V. M. bélyegével ellátott téglákat. Városi jogait János Zsigmond fejedelem 1568-ban megerósítette s ki is bóvítette. A hadak gj¡akran pusztították s tóbbszór romba is dólt. Legszór- nyúbb volt azonban 1848-iki pusztúlása, mikor a fólkeló oláhok fólégették úgy, hogy hamvaiból csak évek során tudott ismét kikelni. Legutóbb (1897) a Létom patakának áradásaitól szenvedett nagy károkat. A Létom pataka a Keresztesmezóre ereszkedó Létom hegy déli oldalából ered. Mellékvólgyeiben hajdan számos kózség virágzott, de most azok kózúl csak Kercsed, Mohács és Dombró állanak. A kercsedi pataknak a Létomba ómlésénél terjedelmes tavak és nádasok vannak, melyeket a vízi madarakért a tordai vadászok nagyon látogatnak. Felvincz szomszédságában egy magas- laton a Zsidóvár nevú sáncz-eródnek ósrégi korból származó romjai láthatók. A megyének ezen az oldalon legszélsó kózsége Maros-Décse csinos falu református és góróg-keleti templommal, a Maros és a vasút mellett. Itt, az órményesi patakon átvezetó híd mellett állanak a Jókai Mór egyik elbeszélésében M. 28