Seite - 228 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

228 Nagy-Iklódon alúl a Lona patak volgyében elószor is a vasút mellett fekvó s 1200 lakosú Kendi-Lóna kózségbe érkezünk, a hol a gróf Telekiek szép kastélya és minta-gazdasága érdemli meg figyelmünket. Nem messze van innen Doboka 1140 lakosú kózség, a volt Doboka- megyének egykori székhelye. Régi várának nyomai még láthatók. Valaha a meses Miczbántól származott, de már regen kihalt Dobokai család birtoka volt, melyet még V. Istvántól kaptak. Innen szép völgyön visz föl az út a 940 lakosú Magyar-Derzsére, melynek faragott kovekból épúlt temploma eróditve volt. Kozelében két völgy osszetalálkozásánál fekszik az 1370 lakosú Pánczél- Cseh, élénk forgalmú helység, melynek régi csúcsíves református temploma szintén kófallal volt korúlvévc. Említést érdemelnek még e vidéken az 1020 lakosú Vajdaháza, az 1437-ki parasztlázadás egyik vezérének, Vajdaházi Nagy Pálnak szülóhelye; továbbá föntebb éjszakra Récze-Keresztúr, mely a Keresztúri nemzetség ósi birtoka volt. Deéstól ugyancsak délre, de a Kis-Szamos jobb partján, a vasút mellett fekszik a megye második városa, a 6202 lakosú Szamos-Újvdr. Régi várkasté- lyát Martinuzzi 1540-ben építtette. 1603-ban 74 falu tartozott hozzá. E várnak Erdély tórténelmében a fejedelmek idejében meglehetósen nagy szerepe volt. Itt fojttatta meg Báthory Zsigmond fejedelem a tórókpárti politikát pártoló Báthory Boldizsárt és Kovacsóczy kanczellárt. A vár bortonében a XVII. század- ban a szombatos felekezet alapítója, Pécsi Simon, és Béldi Pál neje hosszabb ideig sínylódtek. II. Rákóczy György 1655-ben kibóvíttette a várat. 1786 óta tartományi fogház, késóbb pedig országos fegyintézet lett. Szamos-Újvár nagy részt ormény lakossága igen élénk kereskedést folytat, mit pénzintézetein kivúl vasúti forgalma is elómozdit. Népes vásárai vannak, melyeken nagy vidék lakossága szerzi be szükségleteit. A megyének a Mezóséghez tartozó délnyugati részén legnépesebbek a Kolozsmegye felól déli irányból éjszaknyugatra húzódó széki és czegei völgyek, melyek egymással Szamos-Ujvárhoz közel egyesúlnek. A czegei völgyben van az erdélyi részek legnagyobb álló vize, a czegei vagy Hódos tó, mely félóra járásnyira hosszú, de legnagyobb szélessége sem igen haladja meg a 300 métert. E tó partján fekszik Czege kozség, a gróf Wass család ósi birtoka a család díszes kastélyával. Czegétól délre van Szent-Gothárd, melyet Árpád-házi királyainktól több szomszédos kózséggel együtt szintén a Wass család kapott hazañas érde- meiért adományúl. Czegétól éjszaknyugati irányban a jó bortermó Császárin, továbbá Vasas-Szent-Iványon, hol a Kendyeknek egykor eródített kastélyuk