Seite - 229 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

és csalâdi temetkezô helyûk volt, âthaladva, a Szamos-Ujvâr kôzelében fekvô Mikola kôzségbe ériink, mely hires és sûrûn lâtogatott bucsûjarô- helye a gorôg-katholikusoknak. A kôzség lakosai vâszonra és iivegre fes- tett szent képekkel és szentelt gyer- tyâkkal kereskednek s azokkal Româ- niât is bejârjâk. Mikolàtôl délre a széki vôlgynek legnevezetesebb helye Szék, hajdan ugy nevezett taksâs vâros, mely kulôn képviselôt kùld az orszâggyûlésre. Szék ma csak nagy- kôzség, csinos hâzsorokkal s 3400 fônyi, nagyobb részt magyar lakos- sâggal. Sôbânyâja 1795 ôta be van tômve. A reformâcziô elôtt épult nagy temploma hârmas hajôjû. Falain ûjabb idôkben régi falfestmények kerûltek elé a lehullott mészréteg alôl, de ûjra bevakoltâk. Ferencz- rendi kolostorât és templomât 1752- ben Mâria Terézia alapitotta. Szamos-Ûjvir : Az orszigos fegyintëzet ; Martinuzzi hàza; a fôtér az cirmény katho- likus templommal. «