Seite - 230 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

230 Mikolàtôl Deés felé haladva, Szamos-Ujvàron és Szamostijvar-Németiw àt Szent-Benedekre érûnk, hol hajdan a Benedek-rendi szerzeteseknek kolos- toruk volt, melyet késôbb, miutân vilàgi kézre jutott, vârkastélylyâ alakitottak àt s ma a grôf Korniss csalâd tulajdona. Ettôl délkeletre van Bdlvdnyos- Vdralja, a megye mezôségi részének egyik népesebb (1700 lakosû) és tiszta magyar kôzsége. Fôlôtte egy hegyormon egykori vàrànak mâr csak alapfalai lâtszanak. A hagyomâny szerint ebben a vàrban tartotta fogva Apor vajda Ottô kiràlyt. Bâlvânyos-Vàraljàtôl éjszakkeletre a Melles patakânak a Nagy- Szamosba ômlésénél fekszik Bethlen, a jâràs székhelye és a bethleni Bethlen grôfi csalàd ôsi fészke, hàrom nagyobb szabâsû udvarhàzzal s 2700 lakossal. Vara, melynek Erdély tôrténetében nevezetes szerep jutott, 1338 kôrûl kezdett épulni. Viz vette kôrûl s négy bâstyàja volt II. Ràkôczy Ferencz idejében még fônnâllott. 1589-ben 36 kôzség tartozott hozzà. Bâsta csâszâri vezér 1602-ben a vàrat foladô székely ôrséget hûtlenûl levâgatta. Itt fejezték le 1674-ben Bânffy Dénest. Utôbb a vâr elpusztûlt. Bethlentôl délre a Melles patak mentén a két Oroszfalut elhagyva, egy alacsony hegyek kôzt levô tâgasabb vôlgyben a 900 lakosû Apanagyfalu, az Apaffyak ôsi fészke tûnik fol. Szent Gellért tiszteletére épûlt régi temploma ma a reformàtusoké. Mellette van bàrô Bànffy Dezsô volt miniszterelnôk udvarhâza. Apanagyfalutôl keletre egy hegymagaslaton van Szdsz- Fellak. Régi kettôs foldvârânak ma helye is alig làtszik. Innen délnyugatra Vicze kôzség, a Kapi és Mindszenti csalâdok tôrzsfészke van, melynek kastélyâban Apaffy és késôbb II. Ràkôczy Ferencz fejedelem is tôbbszôr megfordûlt. 1000 fônyi lakossâga nagyobb részt magyar. Viczével szomszédos a 730 lakosû Magyar-Borzds, a hol II. Ràkôczy Ferencz idejében hires salétromfôzô volt. Alâbb, a tûlsô vôlgyben Dellô-Apdtit éijûk, mely hajdan apâtsàgi székhcly volt. 1437 okt. 6-ân az alparéti paraszt-lâzadàs fejei itt léptek egyezségre a nemesekkel s ugyanitt szervezkedett 1514-ben a Dôzsa-féle pôrhad egy része is. Apâtin folùl kôvetkezik Veresegyhdza, a hol régen a „veres barâtok"- nak volt kolostoruk. A szomszéd kôzség a 920 lakosû Kékes, mely jârâsi székhely. A Wesselényiek itteni udvarhâzàban a volt Dobokamegye gy akran tartotta kôzgyûléseit. A kôzség nyugati felén àt ûtunk magas hegytetôre visz, honnan a vôlgyekben elszôrt falvakat igen jôl làthatni. Déli irânyban véve ûtunkat, s egy hegyhâtra fôljutva, jobbra egy vôlgykatlanban Noszoly kôzség tûnik szemunkbe. A falu mellett egy kis tô van, mely fôlôtt egy toronyalakû hegycsûcs emelkedik ; ezt a nép „ Angyalok vàrà"-nak nevezi.