Seite - 231 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

231 Nem messzire van innen Biiza kozség, hol az erdélyi fejedelmek korában a Csákyaknak várkastélyuk volt. A megye íegkeletibb sarkában, a Sajó partján fekszik Kerlés 11 oo lakossal, a gróf Bethlen család kastélyával és szép parkjával. E falu mellett emelkedik a torténelmi nevezetességú Cserhalom nevó domb, hol Salamon király 1068-ban megverte Ozul kun vagy besenyó vezért. Ebben a csatában szabadított meg Szent László egy elrablott magyar leányt egy kun vitéz kezéból. Ezt a jelenetet A kerlésí kastély a Cserhalom tetején. nemcsak a volt Dobokamegye választotta czímeréúl (1748-ban), hanem régi festóink is többszür megorokítették a templomok falain. Vörösmarty Mihály is megénekelte „Cserhalom" czímú eposzában. Kerléstól keletre, a megye utolsó kôzsége, Árokalja van 900 lakossal. Ennek határában találták 1793-ban a dák-korszakból azt a két bronz kereket, mely a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának egyik ékessége. Deéstól éjszak-keleti irányban, a Nagy-Szamos jobb partján elsó kozség az 1660 lakosú Kozárvár, melynek régi vára a kozség nyugati részén emelkedó dombon állott. Kozárvártól keletre Csicsó-Mihályfalva következik,