Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

232 melytól éjszakra a Csicsó patak vôlgyében fekszik az 1846-ban ide telepített tót lakosságú Láb/alva kózség; e fôlôtt emelkedett hajdan a hazánk tórté- netében annyira emlékezetes Csicsóvára. Már csak egyetlen tororiy maradványa áll még, melynek tetejéról fólséges kilátás nyílik a kôrnyékre. E vár 1304-ben László erdélyi vajda kezén volt, Wass Miklós azonban 1321-ben Róbert Károly király hatalmába juttatta. Zsigmond király Csicsóvárát a hozzá tartozó uradalommal együtt a Bánffyaknak adta, kiktól Mátyás király hútlenség czímén elvette és István moldovai vajdának adta hübérúl. Ez ido óta a moldovai vajdák bírták 1540-ig. Ekkor János király nejének, Izabellának, adta nászajándékúl. 1544-ben elhatározták lerombolását. Uradalmához, mely 1563-ban Szamos- Ujvárhoz kapcsoltatott, 60 falu tartozott. A lerombolt vár helyén ma a hegy likacsos kvarcz-trachitjából keresett malomkóveket készítenek. Csicsó-Mihályfalván túl Bacza kózség fekszik, 840lakossal. Szép kastélya hajdan Bocskay István fejedelemé, utóbb Mikes Kelemené, a „Tórókországi Levelek" halhatatlan írójáé volt. Baczával szomszédos a vasút mellett fensíkon fekvó Retteg, egykor város, ma 2300-nál tôbb s nagyobbára magyar lakosságií kózség. Rettegtól keletre a második kózség Csicsó-Keresztúr, a Torma család ósi fészke. E kózséggel szomszédos Kudu, melynek a Szamos felól való részén nevezetes fóldvára volt. Az itt tórtént ásatásokból sok kó és bronz régiség került a hazai múzeumokba. Kuduról két irányban mehetünk tovább. A Naszód felé vezetó éjszak-keleti úton Szeszárma kózséghez érünk, mely hajdan város volt. Eródített kastélyát a hozzá tartozó 16—20 faluval együtt a Harinai Farkas család tagjai bírták, de Báthory István fejedelem 1576-ban hútlen- ség czímén elvette tólók. Egykori várának s hatalmas templomának alapfalai még látszanak. Kudutól egyenesen keletre a Nagy-Szamoson és a Sajón átmenve, Somkerékre jutunk, a hol a vajdák és fejedelmek korában országgyúlést is tartottak. E kózségnek 1130, nagyobbára magyar lakosa van. Kózel fekszik ide Sajó-Szent-András, hol nem régiben néhai Fehérváry Károly nagybirtokos és volt országgyúlési képviseló saját kóltségén díszes református templomot építtetett. Alább van Kentelke, melynek határában kunhalmok láthatók. E halmokról a hagyomány azt tartja, hogy a kerlési vagy cserhalmi csatában elesett kunok csontjait takarják. Ha az Ilosva pataka mellett fekvó Csicsó-Keresztúrról éjszaki irányban az Ilosva patak vólgyébe teszünk egy kirándúlást, az elsó kózség, melybe érkezünk, a 700 lakosú Alsó-Ilosva, melynek határában Caracalla Severus Alexander idejében az „ala I. Tungrorum Frontoniana" táborhelye volt.