Seite - 232 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 232 -
Text der Seite - 232 -
232
melytól éjszakra a Csicsó patak vôlgyében fekszik az 1846-ban ide telepített
tót lakosságú Láb/alva kózség; e fôlôtt emelkedett hajdan a hazánk tórté-
netében annyira emlékezetes Csicsóvára. Már csak egyetlen tororiy maradványa
áll még, melynek tetejéról fólséges kilátás nyílik a kôrnyékre. E vár 1304-ben
László erdélyi vajda kezén volt, Wass Miklós azonban 1321-ben Róbert
Károly király hatalmába juttatta. Zsigmond király Csicsóvárát a hozzá tartozó
uradalommal együtt a Bánffyaknak adta, kiktól Mátyás király hútlenség czímén
elvette és István moldovai vajdának adta hübérúl. Ez ido óta a moldovai vajdák
bírták 1540-ig. Ekkor János király nejének, Izabellának, adta nászajándékúl.
1544-ben elhatározták lerombolását. Uradalmához, mely 1563-ban Szamos-
Ujvárhoz kapcsoltatott, 60 falu tartozott. A lerombolt vár helyén ma a hegy
likacsos kvarcz-trachitjából keresett malomkóveket készítenek.
Csicsó-Mihályfalván túl Bacza kózség fekszik, 840lakossal. Szép kastélya
hajdan Bocskay István fejedelemé, utóbb Mikes Kelemené, a „Tórókországi
Levelek" halhatatlan írójáé volt. Baczával szomszédos a vasút mellett fensíkon
fekvó Retteg, egykor város, ma 2300-nál tôbb s nagyobbára magyar lakosságií
kózség. Rettegtól keletre a második kózség Csicsó-Keresztúr, a Torma család
ósi fészke. E kózséggel szomszédos Kudu, melynek a Szamos felól való részén
nevezetes fóldvára volt. Az itt tórtént ásatásokból sok kó és bronz régiség
került a hazai múzeumokba. Kuduról két irányban mehetünk tovább. A Naszód
felé vezetó éjszak-keleti úton Szeszárma kózséghez érünk, mely hajdan város
volt. Eródített kastélyát a hozzá tartozó 16—20 faluval együtt a Harinai
Farkas család tagjai bírták, de Báthory István fejedelem 1576-ban hútlen-
ség czímén elvette tólók. Egykori várának s hatalmas templomának alapfalai
még látszanak. Kudutól egyenesen keletre a Nagy-Szamoson és a Sajón
átmenve, Somkerékre jutunk, a hol a vajdák és fejedelmek korában országgyúlést
is tartottak. E kózségnek 1130, nagyobbára magyar lakosa van. Kózel fekszik
ide Sajó-Szent-András, hol nem régiben néhai Fehérváry Károly nagybirtokos
és volt országgyúlési képviseló saját kóltségén díszes református templomot
építtetett. Alább van Kentelke, melynek határában kunhalmok láthatók.
E halmokról a hagyomány azt tartja, hogy a kerlési vagy cserhalmi csatában
elesett kunok csontjait takarják.
Ha az Ilosva pataka mellett fekvó Csicsó-Keresztúrról éjszaki irányban
az Ilosva patak vólgyébe teszünk egy kirándúlást, az elsó kózség, melybe
érkezünk, a 700 lakosú Alsó-Ilosva, melynek határában Caracalla Severus
Alexander idejében az „ala I. Tungrorum Frontoniana" táborhelye volt.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch