Seite - 234 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

234 Domokos kôzségtôl nyugati irânyban haladva, csakhamar a Lâpos mindkét partjân elterûlô Magyar-Ldpos kôzségébe érkezùnk. E 2432 fônyi s legnagyobbrészt magyar lakossàgû nagykôzség egyiittal a jârâs székhelye is. Egykor Csicsô vârâhoz, ennek lerombolâsa utân pedig a szamos-ujvâri urada- lomhoz tartozott. Orszâgos vâsârai hiresek. Magyar-Lâpostôl nyugatra, a Debrek patak jobb partjân van B or fait falu, melynek âsvânyos vizét csak a kôzség lakôi hasznâljâk. Fôntebb éjszakra van Sztojka/alva, melynek csinos és jôl berendezett fûrdôjét gyomor-, mâj- és lépbajosok lâtogatjâk. Kellemes izû, sôs savanyû vize palaczkozva nagy keletnek ôrvend. Kôzelében emelkedik a bazalt kôzetbôl allô nagy és szép alakû Sâtorhegy, melynek tetejérôl a szelidebb Kapnik vôlgyébe ereszkedùnk alâ. A Sâtorhegytôl délre fekszik Nagyhegy kôzség, melynek âsvânyos vizét hûléses bajokban a kôrnyék lakôi sikerrel hasznâljâk. A szomszédos Csernefalvdn ât az egykori Kôvâr-vidék legnépesebb kôzségébe, Kdpolnok-Monostorrz. érilnk. Innen kezdve utunk Szurduk- Kâpolnokxg a legvâltozatosabb tâjakon halad, mig éjszaki irânyban a megye legéjszakkeletibb kôzségébe, Fùredrz jutunk, melynek kénes-sôs vizét furdésrc hasznâljâk. Szamos-Ûjvâr és az ôrmények. Szolnok-Dobokamegyének tôrténeti és néprajzi szempontbôl egyarânt nevezetes helye Szamos-Ujvâr szabad kirâlvi vâros, melyet a hazai ôrmények metropolisuknak tekintenek. Tôrténeti okiratok tanûsitâsa szerint mâr az Ârpâd-hâzbeli kirâlyok alatt laktak ôrmények Magyarorszâgon. Telepeik kôzt az esztergomi volt a leg- régibb, melynek a tatârjârâs idejében elpusztûlt kivâltsâglevelét IV. Béla 1243-ban megiijitotta. Egyes kôzségeknek régi „ôrményes" elnevezése is arra mutât, hogy az orszâg ktllônbôzô vidékein mâr a kirâlysâg elsô szâza- daiban is voltak ôrmény telepek. Az orszâgban jelenleg élô ôrmények, kiknek szâma az ûjabb statisz- tikai adatok szerint meghaladja a 12.000-et, Anibôl szârmaznak, az egykori Bagratida ôrmény kirâlyi hâz székvârosâbôl. A seldsukok âltal fôldûlt s nagy fôldrengéstôl elpusztitott fejedelmi vârosbôl a XIV. szâzad legelején mintegy 30.000 ôrmény elbûjdosott és a krimi félszigeten telepedett meg, a hol még jelenleg is vannak ôrmény telepek. Majd a tatâr pusztitâsok elôl Moldvâban kerestek menedéket, a hol hét vârost alapitottak s oly tekintélyes helyzetbe