Seite - 237 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

237 40.000 darab szarvasmarhät szällitottak a külföldi piaczokra s kereskedesöknek csak ez az egy dga mintegy ötödfel milliö forintot — az akkori idöben öriäsi összeget — hozott be az orszägba. Ez az üzletäg az orszäg legvagyonosabb- jainak soräba emelt egyes örmeny kereskedö esalädokat, a Karätsonyiakat, Gorovekat, Dänieleket, stb., kik a deli videkeken a török uralom alöl vissza- került, parlagon heverö földterületek egy reszet marhatenyesztesi czelokra kibereltek, majd fölötte olcsö äron tulajdonokül is megszereztek. A nagy kiviteli kereskedessel kapcsolatban a beköltözött örmenyek közvetitettek a behozatalt is, föleg Boroszlöböl, Varsöböl, Lipcseböl s mäs külföldi piaczokröl. Az erdelyi föurak, elkezdve a gubernätoron es a püspökön, az örmeny keres- kedökkel väsaroltattak be külföldön egyes czikkeket, s egyeb penzbeli ügyeiknek a rendezesere is az 6 közbenjäräsukat hasznaltäk föl. A külföldön järö örmeny kereskedöket különös oltalmäban reszesitette a becsi kormäny. 1768-ban peldäül az akkori konstantinäpolyi csäszäri követ a szultäntöl fermant eszközölt ki, melynek ertelmeben Värtän Jänos erdelyi örmeny kereskedö, miutän Konstantinäpolyban väsärolt portekäi utän mär megfizette a rendes vämot, szärazon es vizen egyarant bantatlanül ütazhatik haza s töle barmi neven nevezendö vam követelese a szultäni rendelet ellenere törtennek. Nagyobb akadälyokat görditettek kereskedelmi tevekenysegük ütjäba benn az orszägban egyes hatösägi intezkedesek s a mäs nemzetisegü czehek termeszetszeru versenyzese. Serelmeik orvoslasäert több izben voltak kenytelenek a kormänyszekhez, söt magähoz az orszäggyüleshez is folyamodni. A kormänyszek es az orszäggyüles orvosoltäk is minden egyes esetben az örmenyek jogos panaszait. Panaszos felterjeszteseiket tigy a kormänyszekhez, mint az orszäggyüleshez mindenkor „A hazdban lev'ö örmeny communitas" intezte. A bevändorolt örmenyeknek ezen a neven hosszü ideig szeleskörü autonomiäjü közös szervezetük volt. Az „örmeny compania" kepviselete minden harmadik evben összegyült a negy örmeny telep (Szamos-Ujvär, Erzsebetväros, Gyergyö-Szent-Miklös, Csik-Szepviz) egyikeben s Ott elintezte az örmenyseg közös egyhäzi es vilägi ügyeit. Fölosztotta az evi adöt, gondos- kodott a püspök dotatiöjäröl, a küldöttsegek költsegeiröl, es a szükseghez kepest az egesz erdelyi örmenysegre kötelezö erejü szabälyzatokat dolgozott ki. Az örmenyseg azonban azt az autonomiät, mely et Apaffy es I. Lipöt kivältsäglevelei biztositottak szamära, nem igyekezett arra fölhasznälni, hogy nemzetisegileg külön szervezkedjek. Ellenkezöleg, rajta volt, hogy teljesen egygye legyen a magyar nemzettel, nyelvben, erzületben, jogban es szabadsägban is.