Seite - 242 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

242 függetlenségének utolsó maradványait is, az egyház volt a nemzet szellemi életének menedéke, az a kôtelék, mely az egész világon szerteszórt ôrménységet ôsszetartotta. A legrégibb keresztény egyházi liturgiák egyike az ôrmény. Már a IV. század elején nyerte mai alakját. Szent Vazul és Szent Athanáz liturgiáinak mintájára alakúlt az órmény irodalom aranykorában. Fónséges eszmék s a nyelvnek klasszikus szépsége jellemzik az e liturgiához tartozó ôrmény egyházi énekeket. Az úgy nevezett keleti szent mise, melyet sátoros ünnepeken szoktak az ôrmény templomokban tartani, sokat megórzótt az elsó keresztény századok istentiszteletének szertartásaiból. Védszentjének s az ôrmény nemzet hittérítójének, Világosító Szent Gergelynek emlékezetét nagy ünnepélyességgel üli meg az ôrmény egyház a húsvét szombatját kóvetó tizenegyedik szombaton. A négy erdélyi ôrmény hitkôzségben ma is az ôrmény az istentisztelet nyelve. Besztercze-Naszódmegye. Besztercze-Naszódmegye új alakítású tórvényhatóság. Az 1876-iki megye- rendezéskor kerekítették ki Besztercze és Naszód vidékéból, melyek a régi Erdély éjszaknyugati hegyes sarkát foglalták el. Az új megyét éjszakon Máramarosmegye, keleten Bukovina és Románia, délen Kolozs-, délkeleten Maros-Torda-, nyugaton pedig Szolnok-Dobokamegye határolják. Ejszaki részén a radnai havasok ágaznak szét, kisebb-nagyobb hegy- sorokat alkotva, a melyek mind déli irányba lejtve, erdós oldalaikkal a Nagy- Szamos szúk vólgyére támaszkodnak. Legmagasabb csúcsai e hegységnek a Batriua (l 713 méter), Repede (2077 méter), Birla-tet'ó (1620 méter), Benes (1588 méter), Ün'ók'ó (2280 méter) és a gyopárjáról híres Korongyos (1994 méter). De 1000 és 2000 méter kôzti magasságban ezeken kivúl is még sok csúcs emelkedik ki e hatalmas hegycsoportból. A Nagy-Szamos és Besztercze folyó kôzôtt a borgói hegycsoport gyônyôrû alakú csúcsai és fenyvesekkel borított hegysorai vonnak határt Bukovina felé. E hegycsoport délen a Besztercze várostól alig egy órányira fekvó 1614 méter magas Henyulhzn (régi magyar neve: Fekete bércz) végzôdik. A csúcsok átlagos magassága 2000 méteren alúl marad. Legmagasabb kóztük a Vêrfn O mu luj (1932 méter). A Besztercze és a Sajó kôzét a romániai határon húzódó Kelemen havas benyúló ágai és a Duka havas borítják, a Kelemen-Izvor (2031 méter),