Seite - 248 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

248 bàr most nincs oly nagy vidékôk, mint hajdan, mikor piaczuk a Fekete- tengerig terjedt. Az ujabban töllendült faipar terén hat furészgyâr mûkôdik s ezeken kivûl még egy kalapgyâr, két sôrgyâr és nehâny szeszgyâr is van a megyében. Mâr emlitettük, hogy a megye ôstôrténelmérôl sem az olaratok, sem a hagyomànyok nem beszélnek s még azt sem tudjuk, hogy a honfoglalâs koràban kiket talâltak itt ôseink. Csupàn annyi bizonyos, hogy Ô-Radnân és Beszterczén mâr a XIII. szâzad elején virâgzô és egymàstôl fûggeden német telepek voltak, a melyeket Màtyâs kiràly 1475-ben olyformàn egyesitett, hogy tôrvénykezési és adôzâsi tekintetben a Nagy-Szamos vôlgyét is Beszterczéhez csatolta. Mâria Terézia 1762-ben Radnât és a szamosvölgyi kôzségeket üjböl elszakitotta Beszterczétôl és laköiböl Naszöd székhelylyel a Il-ik hatàrôrezredet alakitotta, mely i85'/a-ig âllott fönn. A kiegyezés utàn Besztercze és Naszöd vidéke egy ideig külön-külön tôrvényhatôsâg voltak, mig a megyék kikere- kitésekor a két vidék a szomszédos Doboka és Belsô-Szolnok megyékbôl ide csatolt 30 kôzséggel és Besztercze székhelylyel együtt, mint „Egyesült Besztercze-Naszödmegye", mai alakjàt és beosztâsât kapta. A megye részletes àttekintésére a székhelyrôl indulunk ki. Ez Besztercze vâros, a hasonlö nevu folyö és a vasût mellett, szép, tâgas völgyben, melyet éjszakrôl a Vârhegy, délrôl pedig a Palahegy hatârolnak. Ejszakkeleti irânyban, a vârostôl mintegy 15 kilométernyire a sôtét fenyvessel boritott, gyönyörii alakü Henyul hegytömeg és tovâbb a borgöi havasok csucsai emelkednek, szép hâttért alkotva a vârosnak. A hegyeket mindenütt jöl gondozott tölgy- és bûkkerdôk boritjâk, a melyek aljàban szôlôk, gyümölcsös-kertek és szântô- foldek terulnek el. Besztercze egyike a legcsinosabb és a legrendezettebb vidéki vàrosoknak mintegy lO.OOO lakossal. F<3 iitczài tigy a belvârosban, mint a kûlvârosokban szélesek, szabâlyosak és fasorokkal vannak szegélyezve. A sûrûn épitett hâzak nagy része emeletes. Földszintjöket nagyvârosias kirakatokkal ékeskedô keres- kedések foglaljâk el, melyek széles betonjârdâra nyilnak. Nehâny évtizeddel ezelôtt a vâros még egészen kôzépkorias szinû volt. A régi vârfalak tornyos kapuikkal és bâstyâikkal még âllottak s a belvârosi hâzakon is alig lâtszott meg az üj idôk nyoma. De ma mâi- a värfalböl csak egy kis rész és csupân egyetlen bâstya âll fönn s a régi hâzak helyét mindenütt üjak foglaljâk el. Besztercze (régi német nevén : Nöseri) alapitâsânak idejét biztosan meg- hatârozni nem lehet. Kedvezô fekvésénél fogva, mint a keleti kereskedelem