Seite - 252 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

252 az egyik éjszakra, a vízválasztón át Ó-Radnára, a másik pedig a vólgyben kelet felé a borgói szoroshoz fut. Ezen haladva tovább, a fólóttünk emelkedó Henyul csúcsaiban és a borgói havasok sótét fenyvesei kózül kimagasló óriási szildatómbókben gyónyórkódünk. Ezalatt OroszAis ó-, Kózép- és Fels'ó-Borgó kózségeken át Borgó-Prvndot, a vólgy legnagyobb, mintegy 2500 lakost számláló kózségét érjük el. A határórók idejében itt volt az órnagyi székhely; egykori cmeletes lakásának magas fódele most is messze kilátszik a tóbbi házak kózúl. Borgó-Prund eléggé rendezett kózség. Az 1848/49-ki harczokban Bem itt akarta fóltartóztatni a borgói szoroson beózónlótt oroszokat. A honvédek sánczai a kózség kózepén emelkedó dombon most is jól kivehetók. Ujabb idóben a gróf Zichy Jenó elnóklete alatt álló fóúri vadásztársaság nagy vadászatairól emlegetik gyakrabban, minthogy itt aránylag az egész országban a legtóbb medvét ejtik el. Borgó-Prunddal majdnem óssze- épúlt a szintén népes (2300 lakosú) Borgó-Tiha, melytól az 111 egykissé délkeletre hajlik az 1IOO lakosú Maros-Borgóig, a honnan ismét keleti iránynak tartva, hirtelen emelkedik és rengeteg erdók kózt, szédító mélységek fólótt és folyton a legszebb fenyvesek árnyában halad Tihuczáig. Ez tulajdon- képen csak kis telep nehány határszéli állami hivatalnok lakásával és katonai barakokkal. Kórnyéke természeti szépségekben gazdag. Kóróskórúl rengeteg erdóséggel fódótt havasok kórítik e kies helyet, mely házacskáival, méheseivel kertjeivel és rétjeivel egy menedékes fónsíkon fekszik. Innen folytonosan emel- kedve éjszaknak fordúl és a Magura Kalulujon át halad hazánknak ez egyik legszebb útja a bukovinai határig, a melyet 1117 méter magasságban ér el. Itt gyónyórú tájkép tárúl szemeink elé. Balról a borgói, elóttünk a bukovinai, jobbról pedig a romániai havasok kéklenek s kódfátyolon át túnnek fól a mély vólgyek az ólükben csillámló kisded folyókkal s az azok partjain elszórt kózségekkel. E fóútvonalról Borgó-Prundtól keleti irányban egy mellékút vezet a 2700 lakosnál tóbbet számláló Borgó-Beszterczfre és a hozzá tartozó fúrész- telepre; egy másik pedig Aldorftól éjszaki irányban Pintákra és a határában lévó szép fekvésú sósfürdóbe. A borgói vólgy tórzs lakosai románok, a kik, csekély mívelhetó fóldjük lévén, inkább állattenyésztéssel foglalkoznak. Régebben, míg a naszódi alapok- hoz és a volt határórvidéki kózségekhez tartozó erdóségek nem voltak állami kezelés alá véve, a fából és legelóból kónnyen megéltek ugyan, de a gyónyórú erdóket majdnem egészen kiirtották. Egyes kózségekben fafaragással és fazekas-