Seite - 255 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

255 A szeretfalvi hidnâl hârom felé âgazik el az ût, t. i. Maros-Vâsârhely, Kolozsvàr és Besztercze felé. Az utôbbin visszatérve éjszakkeleti irânyba és Kirâly-Németit balrôl hagyva, jobb felôl Sô/alvdt talâljuk, a grôf Lâzâr csalâd szép iij kastélyâval s 75° magyar és olâh lakossal; azutân pedig a „steiniger" borârôl messze fôldôn hires Besseny'ôn ât Beszterczére érùnk. Beszterczétôl éjszaki és éjszaknyugati irânyban, a Besztercze és a Nagy- Szamos folyôk kôzôtti szôgletben Szépnyir szâsz kôzségen ât Fels'à- és Alsô- Naszôd. Baldzs/alvdra jutunk, hol a Cserényi csalâd birtoka és udvarhâzai vannak. Innen éjszakra a Nagy-Szamos balpartjân termékeny lapâlyon fekvô Magyar- Nemegyévç. érkezunk, hol a régi Fôldvâry-féle birtokot az âllam ûjabban megvàsârolta és telepitési czélokra hasznàlja fol. A kôzség 1260 fônyi lakos- sâgânak nagy része magyar s foldmiveléssel foglalkozik. A Besztercze és a Szamos vôlgye kôzt két uton szoktak legsûrubben kôzlekedni. Egyik Jâdrôl a Henyul hegység alatt, a mâsik pedig Beszterczérôl éjszaki irânyban a Vârhegyen ât halad. Mindkettôt bukk-, tôlgy- és gyertyân- erdôségek boritjâk s legmagasabb pontjaikrôl elragadô kilâtâs nyilik kôrôskôrul az ôsszes éjszaki és keleti hatârhavasokra, a melyek kôzûl fonséges pompâval