Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

265 betúkkel. A XVI. századon kezdve már az iskolázásnak egyre szaporodó nyomaira akadunk, s azt is tapasztaljuk, hogy a székelység derekas részt vett minden idóben a magyarság irodalmi, tudományos és kózmúvelódési mozgalmaiban is. Társas ¿let. — A székelység mai társadalmi állapota általában egyezik a magyar társadalmi élettel, de vannak kíllón sajátságai is. A székely nép általában szorgalmas és takarékos. Az ósi fóldhóz szívósan ragaszkodik, ezért oly eldarabolt a fóldbirtoka is. Eletmódja egyszerú, s ezért még sulyos kórúl- mények kozott is képes anyagilag gyarapodni. Kisebb vállalatokra van üzleti szelleme, s apróbb dolgokban okosan ki tudja számítani hasznát. Viszont koczkázatos vállalatokba semmi szín alatt sem bocsátkozik. A székely haza- szeretetének igazi alapja a haza fóldje, a melyhez egész a végletekig ragasz- kodik. E ragaszkodásából származik szegénysége, de legfóbb erénye is. Hogy csekély birtokán s nem épen termékeny fóldjén kezdetleges gazda- sági rendszere mellett is meg tud élni, azt részben a székely nó ügyességének és munkaszeretetének kószónheti. A székely asszony kóveti férjét a mezóre s együtt dolgozik vele kora tavasztól késó ószig minden gazdasági munkát. Családi élete általában bensóséges és tiszta. A családapa háza népét „cselédeim"-nek mondja, rendesen nevókón szólítja és tegezi. A nó férjét „uram"-nak nevezi és „kijed"-nek (kegyelmed) szólítja. Az ifjabbak az idó- sebbeket mindig „kijed"-nek szólítják, s még testvérek kózt is magázza az ifjabb az idósebbet. A gyermek szüléit „ apám uram"-nak vagy „éd's (édes) apám"-nak, „anyám asszony "-nak „éd's (édes) anyám "-nak mondja. Tiszteló megszólítás a „bátyám uram", „néném asszony", melyhez gyakran az „ó kijemé"-t is hozzá teszik. Igy tisztelik az apát is: „apám uram ó kijeme". Az egymásnak nyújtani szokott kólcsOnOs segítség vonzó színezetet ád a székely népéletnek. Egyik szép példája ennek a kaláka. Ez abban áll, hogy az egy útcza- vagy az egész falubeliek valamely sürgós munka esetén segít- ségre meghívatnak. Minthogy ez kólcsónbe megy, senki sem szokta kivonni magát alóla. A gazda munka kozben csak kenyérrel és pálinkával kinálja meg a kalákásokat, de a munkát nagy lakoma és rendszerint táncz kóveti. Az arató kalákát zeneszó élénkíti. Szép jele az egymás sorsa iránti érdeklódésnek a radina vagypaszita is, a mi abból áll, hogy a gyermekágyból üdúló asszonynak ismerósei annyi jóféle ételt hordanak óssze, hogy egy lakodalmi ebéd is kitelnék belólük. Lakomával ünnepelik a keresztelést is. A keresztszülók egymást egész életókón át kólcsónosen komám uramw&k és komám asszonynak szólítják M. 34