Seite - 265 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1
Bild der Seite - 265 -
Text der Seite - 265 -
265
betúkkel. A XVI. századon kezdve már az iskolázásnak egyre szaporodó nyomaira
akadunk, s azt is tapasztaljuk, hogy a székelység derekas részt vett minden
idóben a magyarság irodalmi, tudományos és kózmúvelódési mozgalmaiban is.
Társas ¿let. — A székelység mai társadalmi állapota általában egyezik
a magyar társadalmi élettel, de vannak kíllón sajátságai is. A székely nép
általában szorgalmas és takarékos. Az ósi fóldhóz szívósan ragaszkodik, ezért
oly eldarabolt a fóldbirtoka is. Eletmódja egyszerú, s ezért még sulyos kórúl-
mények kozott is képes anyagilag gyarapodni. Kisebb vállalatokra van üzleti
szelleme, s apróbb dolgokban okosan ki tudja számítani hasznát. Viszont
koczkázatos vállalatokba semmi szín alatt sem bocsátkozik. A székely haza-
szeretetének igazi alapja a haza fóldje, a melyhez egész a végletekig ragasz-
kodik. E ragaszkodásából származik szegénysége, de legfóbb erénye is.
Hogy csekély birtokán s nem épen termékeny fóldjén kezdetleges gazda-
sági rendszere mellett is meg tud élni, azt részben a székely nó ügyességének
és munkaszeretetének kószónheti. A székely asszony kóveti férjét a mezóre
s együtt dolgozik vele kora tavasztól késó ószig minden gazdasági munkát.
Családi élete általában bensóséges és tiszta. A családapa háza népét
„cselédeim"-nek mondja, rendesen nevókón szólítja és tegezi. A nó férjét
„uram"-nak nevezi és „kijed"-nek (kegyelmed) szólítja. Az ifjabbak az idó-
sebbeket mindig „kijed"-nek szólítják, s még testvérek kózt is magázza az
ifjabb az idósebbet. A gyermek szüléit „ apám uram"-nak vagy „éd's (édes)
apám"-nak, „anyám asszony "-nak „éd's (édes) anyám "-nak mondja. Tiszteló
megszólítás a „bátyám uram", „néném asszony", melyhez gyakran az
„ó kijemé"-t is hozzá teszik. Igy tisztelik az apát is: „apám uram ó kijeme".
Az egymásnak nyújtani szokott kólcsOnOs segítség vonzó színezetet ád
a székely népéletnek. Egyik szép példája ennek a kaláka. Ez abban áll, hogy
az egy útcza- vagy az egész falubeliek valamely sürgós munka esetén segít-
ségre meghívatnak. Minthogy ez kólcsónbe megy, senki sem szokta kivonni
magát alóla. A gazda munka kozben csak kenyérrel és pálinkával kinálja meg
a kalákásokat, de a munkát nagy lakoma és rendszerint táncz kóveti. Az arató
kalákát zeneszó élénkíti. Szép jele az egymás sorsa iránti érdeklódésnek a
radina vagypaszita is, a mi abból áll, hogy a gyermekágyból üdúló asszonynak
ismerósei annyi jóféle ételt hordanak óssze, hogy egy lakodalmi ebéd is kitelnék
belólük. Lakomával ünnepelik a keresztelést is. A keresztszülók egymást
egész életókón át kólcsónosen komám uramw&k és komám asszonynak szólítják
M. 34
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Band 23/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország VI
- Band
- 23/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1900
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 306
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch