Seite - 273 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/1

A sütóben van a sütókemencze s elótte tágas szabad tüzeló, melyen nyáron át fóznek. Kiegészító része a sütókemenczének a szapúláshoz és régebbi idóben a kis üsttel való pálinkafózéshez való katlan is. Osszes bútorzata egy deszka asztal és egy pár kis deszka szék. Kivúl az eszterhéj alatt hoszszában végig nyújtott rudakra van fólakgatva a lehántott héjánál fogva párjával ôssze- kôtôtt, magnak való csós tórókbúza. A székely vagyoni helyzetéhez képest a házépítésben és berendezésben itt-ott kisebb-nagyobb külónbség szokott lenni, de alapjellege mégis a fôntebb leírt ház. A székely ház rendesen fából van építve és zsindelylyel fôdve. A módo- sabbak kóházat is építenek, de alakra és berendezésére nézve ez sem kûlônbôzik a faháztól. A fából való építésben, általában a famunkában nagyon ügyes a székely. Epúleteit négyszógre faragott és sorosan egymásra rakott hosszú fenyúszálfákból építi. Ha nincs módjában, hogy a szobáját deszkával kipadlózza, fôldjét elsimítja, vályoggal beveri s egy pár vasárnap délután átengedi táncz- helyiségúl az ifjúságnak, hogy az keményre tapossa ; azután híg agyaggal szépen bevonja, megsikárolja s fínom homokkal behinti. A csúr padozatának elkészítése hasonló módon tOrténik. Azt a sajátságos székely tánczot, a melyet székely csárdásnak is nevezhetünk, csûrdongo/'ônek épen azért nevezték el, mert ezt a tánczot szokták járni az újonnan épített csúrókben és házakban, hogy azok agyagos fóldje jó keményre veródjék. A rend és tisztaság, melyet a székely házában és telkén kivúl-belúl látunk, a rendszeretetnek és a természetes szépérzéknek nem kózónséges bizonyitéka. Itt-ott, kivált a szegényebb vidékeken, találkozunk még szalma- vagy nádfódelú kunyhókkal is, de a rend és tisztaság azokban is megvan mindenütt. Ruházat. — A székely ruházkodása sokban kûlônbôzik a tôbbi, kûlônôsen pedig az alfôldi magyarságétól. A férfiak télen-nyáron magyar szabású szúk nadrágot viselnek. Ez rende- sen házi szóvésú és tômôttre ványolt fehér gyapjúposztó. Néhol szürke színú, sót a módosabbaké brassai kék posztó, mint mellényôk is. A nadrág két szára oldalán kivúl, hoszszában fekete, a csíkiaknál vórós posztó-ereszték van. A nadrág ellenzóje is ugyanilyen színú posztóval van beszegve. Nyáron át nagy karimájú, néhol félmagas tetejú fekete kalapot viselnek. A legények ünnepló kalapja tenyérnyi fényes, fekete selyem, de nem lecsüngó szalaggal van ékítve. Télen fekete báránybór sapkát (süveget) hordanak. Nyakra- valót dologidóben ritkán viselnek, de ünnepnapon fekete selymet, mely a M. 35