Seite - 285 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

Maros-Vásárhely. Maros-Tordamegye. A Kelemen-havastól délre, a Maros és Kis-Kükülló vólgyei kózt fekvó vidék legnagyobb részét Maros-Tordamegye foglalja el 4324 négyszog- kilométernyi terjedelemben. Ejszakkeleti része erdóborította hegység havasi sajátságokkal, délnyugati része pedig dombos-halmos vidék, a mely észre- vétlenúl olvad át a hullámos Mezóségbe. A hegyvidéket két, fbldrajzi fekvésre nézve külon álló, de geologiai tekintetben együvé tartozó hegység alkotja, melyeket á Maros folyása választ el: a jobb parton a Kelemen-havas lánczolata, a bal parton az 1777 méter magasra emelkedó Mezó-havas kórúl szétágazó hegycsoport, melyet kelet felól a Bucsin hegygerincze a Hargita fó tómegével kot ossze. A Mezó-havas széles alapon emelkedó hatalmas kúp; oldalait bükkerdók és fenyvesek borítják. A havas lapos tetején nagy legeló-mezók vannak, melyekról nevét is nyerte. A Mezó-havas, mint legmagasabb emelkedés, kozép- tagjáúl tekinthetó ama hegyrendszernek, melynek a határszéli hegylánczolattal és a Hargitával ósszekapcsolódó keleti ágai bó víztáplálékkal látják el a Maros folyót s eredó helyei a két Küküllónek. A Mezó-havastól kissé keletre esó Feleszilása nevú, 1600 méteren felúl emelkedó csúcson három szomszéd tórvényhatóság: Csíkmegye, Udvarhely- megye és Maros-Tordamegye határai szógellenek ossze. Innen húzódik éjszak felé, majd nyugatra górbúlve a Gctinásza, Tatárk'ó, Batrina, Fancsal-tet'ó csúcsokkal a Gdrgényi hegység a Maros és Górgény folyók kózén. E hegy-