Seite - 286 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

286 láncznak kñzéprésze a Kereszthegy, a melyen át járható út vezet a Görgeny volgyéból Gyergyóba. Az 1685 méter magas Fancsal-tet'ótól egy alászálló hegygerincz nyúlik nyugatra s a Szdszpad nevú csúcsban végzódik. E hegy- vonal oldalait éjszak, nyugat s dél felé száz meg száz szúk völgy barázdálja, melyeknek mélyén dús vizú patakok ömlenek alá. A Görgeny vize két ágával: a Fehér-ággal és a Laposnya vizével a Kereszt- hegy oldalából ered. Allandó bó vize duzzasztó segítségével igen alkalmassá teszi, hogy rajta a fát a hegyekrol leszállítsák. A Görgeny balpartján húzódó hegysor egyenesen a Mezó-havasból ágazik ki; ös-bükkösökkel fedve vonúl nyugat felé, a Maros mellékén a Mocsár nevú tölgyes lejtóiben végzódik. A Mezó-havas ez ágazatának déli oldalán fakad a Nagy-Nyárád. E völgy Nyárád-Szeredán alúl szép térséggé tágúl; ez az ismert székely népdalban megénekelt fíekecs alatt fekvó Nyárád tere. Az 1080 méter magas Bekecs hegy a havasi tájnak utolsó kiemelkedó pontja, a Mezó-havasnak egy délnyugatra húzódó ága a Nyárád és a Kis-Kükülló völgye közt, a melyet azonban az anyahegytól egy mélyen aláereszkedó hegy-nyereg különit el s mintegy magán állónak túntet föl; ez a Szakadát völgye, melyen át csaknem észrevétlen emelkedéssel lehet átjutni a Nyárád völgyfböl a Kis-Kükülló vólgyébe. Erdély keleti beszógellésénél, ott, a hol Bukovina és Moldva határai találkoznak, emelkedik a Kelemen-havas, melynek gerincze Maros-Tordamegye határát alkotja. Ez ív alakú gerinczen kétezer méteren felúl emelkedó csúcsok sorakoznak: a Kelemen- Cserbuk és Izvor, a Vojvodeásza, Bisztriczára, Negoj és Pietroszul, mely utóbbi 2102 méternyi magasságával e hegyvidék legmaga- sabb pontja. A havas oldalait dús fenyúerdók borítják, tetóin és lankásain kóvér havasi legelók terúlnek, az ormokon a kúszó henye-fenyú alkot áthatolhatatlan szovevényeket. Déli és nyugati oldaláról, a Marosba ömlö patakok völgyén kevesebb fáradsággal lehet a tetókre érni. Ejszaki oldaláról a meredek falként emelkedó oldalak és szédító mélységek miatt a csúcsok megközelithetetlenek. A Kelemen-havas belsó hajlásában fakadó vizek a Fekete-patakban egye- súlve Moldvába futnak, ugyanígy a keleti oldalán eredók, melyek a hazánkat a Tölgyesi szorosnál elhagyó Kis-Beszterczébe ömlenek. A déli oldal hosszú völ- gyein lefutó vizek a Maros árját növelik, míg a nyugati oldal patakjai már a Nagy-Szamos vízkórnyékéhez tartoznak, egy részók pedig az éjszakkeletre kanyarodó Dorna vizével Bukovinába foly ki. A górgényi hegységnek éjszak felé nyúló ágai, a Kelemen-havasnak ellenben délre hajló oldalai gazdagabbak forrásokban s így e hegyekben eredó vizek legnagyobb része a Marosba jut.