Seite - 287 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

287 A Kelemen-havas egy eredetü a balparti hegysegekkel; egyik länczszeme ama nagy kiterjedesü harmadkori kepzödesü trachyt-länczolatnak, mely a kristälyos ös-közet alkotta hatärszeli hegylänczolattal egyközüleg haladva, delen a Büdös-hegycsoportte\ kezdödik s Tusnädnäl az Olt ättörese ältal megszakitva, tovabb htizödik, mint a Hargita es Görgtnyi hegys/g länczolata. A Kelemen-havasböl nyugatra egy hegykar ägazik ki, a Besztercze-fo es a Sztrunyöra csaknem 2000 meterig emelkedö csucsäval. E csücsokon tül a Marossal együtt delnyugatra kanyarodö s a Maros es Szamos vizkörnyeket clvälasztö hegylänczolat fokozatosan törpül, s az Istensz^ke nevü, 1370 meter magas szirt gerincze mär öriäskent meredez föl; a trachyt uralma megszünik, vizmosta törmeleket homokkö, majd agyagpala valtja föl s a täj lassankent dombvidekke välik öt-hatszaz metert alig haladö emelkedesekkel. A delnyugati dombvidekcn a föld melyeben a mioczen fiatalabb retegeitil boritva hatalmas söreteg van; egy darabja annak a roppant söterületnek, mely az erdelyi medencze alatt rejlik. A keleti reszen a Kis-Küküllö völgyeben, Söväradnäl, Parajdnäl, hol rendszeres söbänyaszatot is üznek, többe-kevesbbe fölszinre kerül, Szovätänäl pedig a földböl kiemelkedö sösziklakban mutatkozik. E söszikläk Erdely kivälöbb nevezetessegei köze tartoznak, a környezö erdök zöldjeböl messzire kicsillognak finoman barazdält, oszlopszerüen tagolödott feher falaik. A Nyäräd es Maros völgyeben s a mezösegi völgyekben csak a fölbugygyanö sösforräsok adnak jelt a melyben fekvö söröl. A Maros völgyen fölfele Maros-Idecsig kiserhetjük annak nyomait, a hol a diisan fölfakadö sös- forräsok sejtetik, hogy a söreteg a fölszinhez közelebb fekszik. Höforräsokat csupän e medenczet környezö hegyek aljänTopliczänäl talä- lunk. A vizek hömerseklete 2 6 . 5 ° C. Szovätänäl szinten akadunk höforräsokra, meg pedig mint nagyon csodälatos termeszeti jelensegekre. Itt valöszinüleg az alül fekvö söretegek kimosödäsa következteben hegyomläsok törtennek, a melyek eltorlaszolnak egy-egy völgyecsket vagy vizfolyäst. Az igy kepzödött meden- czekben meggyül a viz, s kisebb-nagyobb söstavak keletkeznek. Ilyen a Fekete-tö es a Medve-tö, mely utöbbinak fölszine egy kiteritett medvebörhöz hasonlit. A Medve-tö fölszinen a sös viz közönseges hömersekletü, melyebben azonban mind melegebbe välik ügy, hogy mäsfel vagy ket meternyi melyseg- ben mär 40—50 Celsius fokra is emelkedik; aläbb megint hideg. A Maros also teren s a rä torkollö völgyekben a mersekelt eghajlat uralkodik. A rendesen deczemberben beällö tel igen gyakran kezdödik fekete karäcsonynyal s csak januärban es februärban välik zordonabbä. A telet igen