Seite - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Band 23/2

288 változékony tavasz kôveti; a fehér húsvét nem ritkaság; de a márcziusi meleg napok is gyakoriak. Április végén a természet már teljes pompában díszlik. A május rendesen húvós, de a nyár is ritkán hoz éjjel is érezhetó tikkasztó hôséget. Az ôsz általában hosszan tartó és szép. A Maros vôlgyén fôlfelé eltúnik a hegyoldalakról a szfilôtôke, a terekról a dinnyés; Szász-Régenen felúl pedig már havasi éghajlat kezdôdik. Hosszú zordon tél, mely a tavaszt rendesen átugorva nyárba szôkken át. A górgényi hegyek kôzt néha méternyinél vastagabb hó is esik, a Kelemen-havas pedig már szeptember végén hó koronával csillog, a melyet május végén, sôt néha júniusban is hordoz. A dombvidéken a mérsékelt óvi vidékek állat- és nóvényvilágának minden faját fólleljük. A dúvadak kôzûl a Mezóség nádasaiban farkasok, a Nyárád- melléki erdôségekben pedig vaddisznók tanyáznak. A zordonabb gôrgényi hegyek kôzt már medve is akad, mely nem ritkán a háziállatokban is kárt teszen. A Mezô-havas lejtóin szarvas is fordúl elô, még gyakrabban ôz. A Kelemen- havason hiúzt és fajdtyúkot is lôhet a vadász. Maros-Tordamegyének 4324 négyszôg kilométernyi terûletébôl 1978 kilométert borít el az crdóség, vagyis 43 százalékot. Az erdôtcrûletbôl fenyves 1034, bûkkôs 767, tôlgyes 175 négyszôgkilométer. Más mívelési ágakat illetôleg: egy negyede szántófóld, másik negyede kaszáló és legelô; a tôbbi 7 százalék belsó telkek, kert és szóló, végúl terméketlen terûletek kôzôtt oszlik meg. A vidék lakossága vegyes ajkû. Magyar, szász, román lakta fakvak válta- koznak rajta egymással. A magyar ajkúak az egész lakosságnak 60 százalékát teszik, s legsûrûbben a Nyárád és Kis-Küküll6 vólgyét foglalják el, mely terûlet külónben is leg- súrúbb lakosságú. A Maros vôlgyét és a Mezóségre hajló részt magyar és oláh népesíti. Az oláh nép (35%) fóként a havasi tájakat lakja Szász-Régenen felúl, míg Szász-Régen kórúl és a Lucz patak vólgyében szász lakosságú falvak fekszenek. A Maros mentén fol egészen Vécsig, úgy a mezóségi részen is virágzrt nagy gazdaságokat találunk 1000-tól 3—4000 holdnyi terjedelemmel. A nagyobb birtokokon fókép búzát, lóherét, kukoriczát termesztenek ; kevésbbé számot tevó a rozs, árpa és zab; mostanában lendúletnek induit a komló- és czukorrépa-termesztés is. Hasznot hajtó még a dinnyetermesztés. A szóló- mívelésre, bár a déli hegyoldalakon kitúnó erôs bor terem, kevesebb figyelmet